Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
csak akkor érthetjük meg és látjuk tisztán, ha egy pillantást vetünk Kruspérra az emberre is. Adjuk át a szót tanítványának, utódának — Bodola Lajos egyetemi tanárnak: „Nagyon régen volt amikor Kruspér István nekem is tanárom volt, később jóságos főnököm és élete végéig jóakaróm. Aranyos keeélyü és kedves humorú... és végtelen szervwy is. Mindenekfölött pedig tudós volt. Tudós a szó legteljesebb értélmébee, mert nemcsak abból tudott 6 nagyon sokat, amivel mások gazdagították a tudományt, hanem maga is elismerésre méltó eredményekkel járult hozzá fejlődéséhez. . Valóban szerény ember volt; az általa tervezett műszerek leírásában esak egy-egy elejtett szóból következtethetünk arra, hogy a tervező Kruspér volt. Biztos, hogy a tanulmányban felsorolt műszereken kívül még más készülékeket is tervezett a geodéziai műszerek terén, de szerénysége miatt örök homály fedi már ezeket. „Mindenek előtt tudós volt..." akinek a matematikai tudása imponálóan fölényes volt 89 . Műszertervezési munkáit előbb matematikailag vezette le, majd remek konstruktőri érzékkel és biztos technológiai ismereteivel tervezte meg azokat. Műszertervezési munkamódszere a ma mérnöke előtt is példaképpen állhat. Egyes konstrukciós részlet megoldását (pl. új szintezőműszere távcsövének magassági szögmérési konstrukriója) a finommechanika elemei között, még napjainkban is érdemes volna tanítani. Nekünk, az utókornak jutott az a feladat, hogy kegyelettel lerójuk tiszteletünket a XIX. sz. második felének egyik legnagyobb tudósa: Kruspér István emléke előtt. JEGYZETEK 1 Kruspér Istvánra vonatkozó életrajzi adatok: Vasárnapi Újság; 1876. 2. sz. Ágoston J.: Kruspér István Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye Heti értesítő (MEK — HE) 1905, 171-172. p. Devecis Del Vecehio. F.: Kruspér István emlékének MEK 1918. 77 —78. p.Szinyei József: Magyar írók élete és munkái VII. k. 350 — 353. (Bibliográfiával) Dr. Vajda Pál: Kruspér István; Nagy magyar feltalálók: Bp. 1958. 292. p. (Bibliográfiával) Bodola Lajos K. I.: Technikus (ül. évf.) 1921 - 22 (9 - lOk) 203 - 204. p. 2 Kruspér István születési dátuma a kf. irodalomban eltérő. Helyes adat: Í818. január 27. Orsz. Műszaki Múzeum Archívuma (OMMA) Gysz.: 413. 3 OMMA Gysz.: 413 1/96: Működési bizonyítvány Stampfer aláírásával 1847. dec. 17. 4 Karlovits K.: K. I. a látszerész. Szemüveg c. lap 1972.1. szám 12 — 15. p. 5 OMMA Gysz.: 413 1/35; Az Állami Központi Mértékhitelesítő Magyar Királyi Bizottság igazgatói kinevezése: 1874. ápr. 26. 6 A szintező műszerek fejlődéséről bővebben: Oltay K.: A szintezés műszereinek és módszereinek fejlődése és mai állása. Bp. 1964. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa M63. füzet. BendefyL.: Szintezési munkálatok Magyarországon; 1820 — 1920. Bp. 1958. Bárány N.: Optikai műszerek elmélete és gyakorlata; Bp. 1952. III. k. 7 Daumas, M.: Les Instruments Scientifiques aux XVII 0 et XVin e siecles v Paris 1953. 7 Schauschek J.: Adatok az ipari technikához Aquincumban. Archeológiai Értesítő (76. k.) 1949. (1-2. szám) 60-61. p. 8 A sárospataki ref. Kollégium gyűjteményében található egy eredeti Brander-féle szintező műszer. A kollégium tulajdonába 1782-ben került. 8 Az állandó száltávolságú távmérőt 1674-ben GerminiamMontanari olasz mérnök találta fel, ennek alapján az angol Gren 1788-ban készítette el az első geodéziai távmérő műszert. A bajor Reichenbach 1810-ben készített ilyen rendszerű távmérőt. Nem ő a feltaláló — munkássága nyomán terjedt el, ós ezért nevezi a szakirodalom Reichenbach rendszerű távmérőnek is. 10 Bárány: i. m. III. k. 357 - 361. p. 11 Magassági ívvel ellátott szintezőműszerek az Orsz. Műszaki Múzeum gyűjteményében: L. sz.: 68.75. 1. Brúder Voigtlander 1825. k. 68. 79.1. Voigtlander á Sohn Franz in Wien 1835. k. 68.88.1. Kraft in Wien 1845. k. 68.89.1. J. Schablass in Wien 1840. k. Szent-Iványi Gy.: A műszaki múzeum geodéziai műszer gyűjteménye. Technikatörténeti Szemle V/71. 261 - 262. p. a 68.75.1. és 68.79.1. műszerek képét közli 6. és 8. ábrán. 12 A 68.89.1. J. Schablass műszerhez teljesen hasonló a kassai Technikai Múzeum gyűjteményében: Felirata: Fajth ós Nuss Pesten (1843).
