Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
kísérletek tétettek olyan segédeszközök feltalálására, melyek ájtal ezen munkát könnyitni és biztosabbá tenni lehessen. Az erre irányzott törekvéseket három osztályba lehet sorozni, a szerint, a mint azok vagy a móretek könnyebb levételére, A) Az első csoportba tartoznak: 1. A Nonius léptékek, melyek, kivált összerendező rendszer alkalmazásánál, nem csak a rendezők berajzolását szükségtelenné teszik, hanem a mérést is könnyítik. Az idomban látható készülék az osztrák katasternél már régen használtatik. Egy áll egy 12 — 16" hoszszú vonaszból. A, melynek egyik éle egyenlő részekre van beosztva. Egy hüvelyket czélszerű 20 részre beosztani, s egy osztályrész, katastralis léptéknél (1" —40°), 2°-et jelent. Ehez járul egy derékszögű háromszög B, melynek rövidebb befogója Noniuszal van ellátva, Ez által az A léptéken egy osztályrész még 20 egyenlő részre osztható, s a Nonius által leolvasható legkisebb mérték 1/10 öl. A háromszög hosszabbik befogójának éli ferdén le van metszve, s egy hüvelyk 40 egyenlő részre beosztva. Ezen osztályzaton tehát az egyes öleket közvetlen, azoknak tizedrészeit pedig becsülés által le lehet olvasni. Ha ezen készüléket a sokszög mellé fektetjük, s a háromszög élit valamely sarokpontra beállítjuk: ennek metszékét a vonaszon, rendezőjót pedig a háromszög élin le kell olvasni. Ezen készüléknek gyenge oldala, az, hogy a rendezőt nem lehet vele olyan pontosan megmérni, mint a metszóket, s a háromszög oldalán levő beosztás igen sűrű lévén, a szemet igen rontja. 2. Ezen tökéletlenséget egy általam tett módosítás által, mely azonban a készülék alapelvét érintetlenül hagyja, el lehet háritni. Én t,i. a B háromszöget 45° szöggel veszem, s feszítőjével fektetem a vonaszhoz. Erre van a Nonius metszve, s a befogók minden beosztás nélkül, ferdén lemetszett élekkel vannak ellátva. Ezen szerkezetnek előnyei, a kettővel való osztály megkímélésén kivül, különösen abban állanak, hogy a méreteket egyenlő pontossággal lehet meghatározni, s az osztályrészek a léptéken kétszer olyan nagyok lóvén, mint az előbbi szerkezetnél, a szemet annyira meg nem viselik. A vonaszon 2 hüvelyket czélszerű 40 egyenlő részre, s a Nonius által egy ilyen részt még 10 részre osztani. Ekkor a legkisebb leolvasható mérték katastralis léptéken lessz = = 0°-l, s ezen pontosság a gyakorlatban tökéletesen kielégítő" 82 . Kruspér geometriai számításait és elvi rajzát mellőzzük Az előbbi leírásból kitűnik, hogy a nonius léptéken tett konstrukciós módosítást szintén Kruspér végezte. A leírt műszer hiányos állapotban — a 4ő° háromszög nélkül — került elő a Budapesti Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszókétől 83 . A megmaradt darabon műszerkészítői cégjelzés nem található, de a vésett számok alakjából, valamint a bevonatként alkalmazott lakkból következtetve szintén Steffen budai műhelyéből kerülhetett ki. Ez a műszer is 1857 — 69 között készülhetett. (Leltárkönyvi azonosítás megnyugtató módon nem sikerült.) (26. ábra). 4. Lutze készítésű Stampfer-rendszerű szintezőműszer A gyűjteményünkben található egy különleges — figyelmet érdemlő — építésű Stampfer-rendszerű szintező műszer 84 , amely a Budapesti Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszékéről került a Múzeumba. Az egyetemi leltárkönyvben nem volt azonosítható, ellenben az 1913. évben készült geodéziai műszerek fényképei között képe megtalálható 85 . A műszer az alábbi vésett felirattal van ellátva: „ Lutze F. Kolozsvári 1" Lutze Ferenc aki ezt a műszert készítette Süss Nándor munkatársa volt, — ós 1884 után — amikor Süss Budapestre költözött — a fővárosban találjuk, mint a Süss Intézet mérnöki (geodéziai) részlegének a vezetőjét 8 ". A Lutze készítette szintező — a mai ismereteink szerint — a legkorábbi geodéziai műszer amely a Süss (ma: MOM) cégnél készült. A műszer készítési ideje 1876 — 78 közé tehető, biztosan 1884 előtt készült. A műszer egyedülálló konstrukciója az, hogy a vízszintes köre egyszerű kúpos teodolit tengelyű. Feltehetően Kruspér terve alapján, megrendelésére készülhetett. Esetleg a II. szintezőműszernól szerzett kedvező mérési tapasztalatok nyomán készülhetett. Itt meg kell említeni, hogy a Starke & Kammerer cég, amely korábban a Stampfer szabadalom birtokosa volt, ós később is a Stampfer műszerek legnagyobb gyártója volt, még 1898ban sem készített ilyen — pontosabb — tengelyrendszert! műszert 87 . É műszert feltételesen Kruspér konstrukciójának kell tulajdonítanunk (27. ábra). Kruspér életének jelentős hányadát töltötte el a geodézia tudományának művelésével, hosszú időn keresztül foglalkozott geodéziai műszerkonstrukcióval. Munkásságát
