Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
szemmel igen tisztán lehet látni. Az B lépték a vonaszon ugy van megerősítve, hogy ha a nézge alapja a vonaszéhoz párhuzamos fekvésbe lehajtatik, s a H háromszög az E léptékre tétetvén, annak függélyes éli a D tányérkával értintósbe hozatik, a mutató 1000-on áll. A háromszög kisebbik befogójának külső oldalára két lemezecske, P,F' van erősítve, azért, hogy az a lépték élin annál biztosabban álljon. Meg kell még emliteni, hogy a H háromszögnek a vonasz tokja fedelén van hely csinálva, hol használton kivül elhelyezve tartatik. Ezen műszernek használata következő: miután az asztal a meghatározandó vonal egyik végpontjában vízszintesen felállíttatott, s a vonasz annak irányában az asztalra tétetett, a nézge lehaj tátik, míg annak meghosszabbított felülete a rudtartó egyént — Fígurans — a vonal másik végin mell tájban metszi, — a meddig t.i. a nézge csuklója a mérnöknek ér, — mit a nézge felületén végignézés által elég pontosan meg lehet ítélni. Ezután a H háromszög az E léptékre tétetvén, előre tolatik, míg annak függélyes éli a D tányérkát érinti, és a mutató állása leolvastatik. Legyen a leolvasás = n, a nézge hajlásszöge = a, mely egyszersmind a földszinének hajlásszögével egyenlő, akkor azon feltétel alatt, hogy a lépték 0 pontja C-vel a Noniusé pedig a háromszög függélyes élivel összeesik, és ezen él a tányérka középpontjára állíttatik be, lenne CG n COSa = CD = IÖÖÖ Úgyde ezen feltételnek elég téve nincsen, minthogy a Nonius 0 pontja a GO darabkával áll hátrább, mint kellene; tehát a leolvasás is annyi osztályrésszel ad kevesebbet, a mennyi a GO darabkára fér. Ezen darabka állandó, és a nézge hajlásszögétől független, ennélfogva minden leolvasáshoz hozzá adandó volna; de ez egyszer mindenkorra az által tétetik feleslegessé, hogy gépész a léptéket a Go darabkával jobb kéz felé tolva erősíti meg a vonaszon. Tehát minden további kiigazítás nélkül helyesen, lesz: n cos a = 1000 s a vízszintes vetület V Ln 1000 L = távmérővel vagy lánccal mórt táv A tapasztalás tanúsága szerint, az n értékét -i- egységig le lehet olvasni, mi -^QQ pontosságot ad." Kruspér az egyik bécsi folyóiratban, az 1857-ben megjelent közleményében azt írta 79 , hogy e műszert Jos. Schablass bécsi műszerész elkészítette és a jelzett 1/2000-es pontosságot több, ismételt mérés alapján is megállapította. Feltételezhető, hogy e műszert Kruspér még a bécsi tartózkodása alatt — de 1847 előtt — tervezte és készítette el. A vízszintesre redukálás műszereinek problémája még később is foglalkoztatta, mert Földmértanában a készülék ismertetésén kívül — leírta a készülék használatát abban az esetben, ha a mérendő földfelszín teknő alakú, ós a számítás megkönnyítéséhez táblázatot is készített 80 . Kruspér a vízszintesre redukáló műszerének nem tulajdonított különösebb fontosságot, nyilván mert az elérhető mérési pontosságot nem tartotta kielégítőnek. Az új lejtmórőjével kívánta — feltételezésünk szerint — a vízszintesre redukálást lényegesen nagyobb pontossággal megoldani. Kruspér az itt közölt alapelve alapján.— de valószínűleg tőle függetlenül — Wagner tervezett (1876) egy redukáló tahimétert, amelyet az 1910-óvekig (Wagner — Starke és Wagner — Fennél név alatt) 81 gyártottak. Kruspér elvi megállapításait — a műszer pontosságára nézve — a Wágner-fóle redukáló tahiméter is igazolta, mert mérési eredményei nem voltak lényegesen jobbak, mint Kruspér műszeréé. (25. ábra). 3. A térmeghatározás segédeszköze „A. térkiszámitási munka, a részletek nagy száma miatt, igen fárasztó, és részint eolvasási, részint írási és számítási hibáiknak olynagy mértékben ki van téve, hogy az eredményt tévedésektől csak megfeszített figyelem és a munka ismétlése által lehet megóvni. Az ujabb korban, különösen az országos felmérések (Kataster) behozatala óta sokféle
