Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
Ami a csavar általi paránymérést illeti, miután nem nehéz olyan csavart készíteni, melyen l"-re (bécsi zoll = 26,3 mm) 100 — 120 lépés esik, egy lépést pedig az anyacsavar beosztása által 500 részre be lehet osztani, a legkisebb megmérhető hossz = = -s ha a távcső gyújtávja 12", akkor a legkisebb megmérhető szög 60000 bJ 1 1 ° b & 60000.12 = 0.0000014, közéig. Kruspér leírásában nem említette, hogy az m-mel jelzett álló vízszintes szál a készletben levő okulárban kettős szál .és a c mozgószál a kettős szál közé állítható. Az okulármikrométerrel Kruspér az elméleti és gyakorlati vizsgálatokat elvégezte, alkalmazását az általa tervezendő szintező műszerben elvetette — vizsgálati eredményeit — mint láttuk — publikálta is. AbéesiStarke & Kammerer cég 1880-ban okulármikrométeres távmérőjű teodolitot és távcsöves vonalzót hozott forgalomba, amely már ugyan redukáló tahimóter volt, e műszer konstrukcióját Tichy — Starke szabadalom védte 52 . A geodéziai irodalom — köztük a hazai is 53 — azóta az okulármikrométeres távmérőt, mint Tichy-féle rendszert ismeri. Kruspér úttörő munkássága e téren — méltatlanul — feledésbe merült. Reichenbach távmérője 5 * „Ebben a távcső diaphragmában két vízszintes pokszál van kifeszítve, melynek egymástúli távja változatlan; árúd (hozzátartozó mérőléc) pedig egyenlő részekre van beosztva.. . " „A Reichenbach féle távmérő fő becse annak egyszerűségében áll, melynél fogva a mérnök akármelyik távcső vonaszt távmérővé alakítani képes, anélkül, hogy gépész segítségére szorulna; míg a többi távmérők csak ügyes művész által készíttethetnek." Kruspér megítélése szerint 2 — 400° (öl) távolság megmérésére e rendszer nem felel meg, ezért alkalmazásától eltekintett. Kruspér álláspontját Oltay is igazolta; szerinte állandó száltávolságú távmérővel 100 m távon +0,2 m középhibával lehet mérni, a mérendő távolság növelésével a mérési hiba volumene nő 55 . Az állandó száltávolságú távmérők még napjainkban is használatosak, elsősorban egyszerűségüknek köszönhető melyre Kruspér is rámutatott. A készletben levő Heichenbach-fóle szállal ellátott okulárcsőben a száltávolság csavarorsó segítségével állítható volt. Az állandó száltávolság távmérési módszer ismertetését mellőzni kell, mert ezek a modern geodéziai szakirodalomban — Kruspér által ismertetett felfogásban — fellelhetők 56 . Uj távmérő (objektív mikrométer) „Minden eddigieket felülmúl — a mérés tökélyét illetőleg - a következő, általam a Fraunhofer Heliometere után szerkesztett távmérő 57 . Ebben a tárgylencse (17. ábra), közepén két részre van metszve; egyik, A, a távcsőben szilárdul be van foglalva, másik pedig B, a C, C vezetékek közt fel s alá mozogható 1) lemezen van megerősítve. Ezen lemez egy, körülbelül a távcső gyúpontjából leírt körívben egy finom lépésű csavar által E mozgattatik, melynek egész fordulatai számát az oldalt látszó léptéken F, a tört részeket pedig a csavar anya karimáján, mely 100 részre van beosztva, lehet leolvasni. A beosztás úgy van készítve, hogy ha a tárgylencse mind két felének láttani középpontjai egymással összeesnek, ennélfogva a két fél egy egészet képez a mutató 0-án áll. A szemcső Ramsden-féle, keresztszálakkal ellátva, melyek a távesőt minden más mérések eszközlésére is alkalmatossá teszik. Végre a távcső a 18. ábra szerint magasság mérő ívvel van ellátva. Ezen távmérőnek elmélete következő: Legyen a megmérendő távban egy 1 — 2° hosszú, czéltáblákkal ellátott rúd felállítva (19. ábra), úgy, hogy a távcső láttengelye a rúdra körülbelül merőleges legyen. Irányozzuk a távcső vízszintes szálát az alsó táblára. B, akkor, ha a tárgylencse két felének láttani középpontjai összeesnek, a rúdnak csak egy képe áll elő a távcsőben. Ellenben ha az E csavart forgatván, a nevezett láttani középpontok egymástól különválnak, mindenik lencsefél külön képet fog alkotni, ós a csavar forgatása által oda lehet vinni a dolgot, hogy a B és C tábláknak a két lencsefél által alkotott képei egymást takarni fogják. Tegyük fel, hogy ezen eset valóban beállott, akkor az A képet és a B, C tárgyakat összekötő vonalak mindig az illető lencsefél láttani
