Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
Iák meg. Mind ezen elismerés mellett is, amelyet ezen műszereknek megadni kötelességünknek ösmerfük, nem lehet azoknak némely hijányait figyelmen kívül hagqnunk, mélyek különösen az újabc időben fontossá lett vasúti munkálatok folytán kezdettek érezhetőkké lenni ..." Kruspér a Stampfer szintezőműszer hibáit így foglalta össze: 1. A műszernek durva magasságállítási lehetősége nincs, a 8 —10°-os magassági szögmérés tartománya kevés, 15 — 20°-ra volna célszerű kiterjeszteni. 2. A 4°-nál nagyobb magassági szögmérésnél a műszer vízszintes körét meg kell dönteni, amely hosszadalmas eljárás, mert a mérőcsavar hossza nem elegendő. Tehát a műszer pontosan arra az esetre (vasútépítés) nincs felszerelve, amelyre a mai időben (1860) éppen a legnagyobb szükség lenne. Az első pontban említett hiányon segíteni nem lehet, mert az a műszer elvi felépítéséből eredt. A második pontban említett hiány kiküszöbölésére Kruspér az alábbit javasolta:" A konstrukciós módosítás (10. ábra) lényege az, hogy a K tartóra E jelű csapot készített, amely körül a távcső függőleges síkban elmozdítható volt. A k és c jelű karokat a G rugó húzta össze, e két kar közé a b tengely körül elfordítható 3 állású korongot „Excentricum"-ot iktatta közbe. Az „Excentricum"-mal a távcsőnek a középállástól ±4°-os magassági szögelmozdulást adott. E megoldással a 4°-feletti függőleges szögek mérésénél a műszer időt rabló megdöntése elmaradt. A konstrukció további előnye, hogy a távcsőnek — szűk korlátok között — durva magasságmozgást is kölcsönzött és a 2. pontban jelzett hiányosságokon is nagymértékben segített. Kruspér e műszer mintapéldányát elkészítette: egy meglevő Stampfer-Starke műszert alakíttatott át. Az átalakítást az 1857 — 60-as években minden bizonnyal Nuss pesti műhelyében készítette el 42 . Kruspér e konstrukciós javításának sem tulajdonított különösebb fontosságot — mert a Stampfer műszer alapvető fogyatékosságait nem szüntette meg — ezért csak évek múlva publikálta ezt 43 . Kruspér szintező műszere Amint az előzőekben láttuk az 1860-as évek elején a Stampfer-féle műszer — számos fogyatékossága miatt — az új mérnöki feladatok (vasútépítés) céljaira már nem igen felelt meg. A Stampfer-féle műszer elv továbbfejlesztése nem volt lehetséges, ezért Kruspér egy új, a célnak megfelelő, korszerű szintezőműszer tervezését határozta el. 1. Távmérő Kruspér az általa tervezendő műszer konstrukciós kialakítása előtt — az 1857 — 60/ években — már előtanulmányokat folytatott egy szintezőműszerbe építhető távmérő rendszer kidolgozására. Ebben az időben ugyanis a korszerű szintezőműszerektől már megkövetelték, hogy beépített távmérője is legyen, (tahimeter) mert a terepen á felvétel során a lánccal történő távolságmérés túl sok időt kívánt, vagy a terep akadályok miatt megoldhatatlan volt. Az akkor már ismert távmérő rendszereken kívül, alapos vizsgálat alá vette a csillagászatban már régóta ismert és bevált — kis szögek mérésére alkalmas — objektív és okulár mikrométereket is. Kruspér e csillagászati mérőelemeket jól ismerte, mert még bécsi egyetemi hallgató korában a csillagászati előadásokat is látogatta és 1843-ban a Littrov tanszéken vizsgázott is 44 . Továbbá ismerte a gellérthegyi Uránia csillagvizsgáló Utzschneider — Fraunhofer cég által 1817-ben készített csillagászati távcsövét is, amelyre heliométer volt felszerelve 45 . Valószínűleg tanulmányozta Mártonfi 1798-ban megjelent művét, amely a gyulafehérvári csillagvizsgáló akkor felszerelt műszereit is ismertette 46 . A gyulafehérvári csillagvizsgáló műszereit angol műszerészek szállították, a heliométert a londoni Dollond cég készítette. A Kruspér által szerkesztett heliométer a gyulafehérvári Dollond objektív mikrométerrel mutat legközelebbi hasonlóságot (11, 12. ábra). Kruspér a távmérő rendszereket — elméleti vizsgálaton kívül — terepen, gyakorlatban is kipróbálta. Ezért a számításba jöhető távmérőket egy kísérleti készülékbe építve megtervezte. A kísérleti készletet Steffen János budai műszerésszel elkészítette, az 1860. évek elején. Ez a kísérleti készlet — kisebb lényegtelen alkatrész hiányoktól eltekintve — megmaradt 47 . A kísérleti műszer kitűnő kivitele még ma is dicséri tervezőjének és készítőjének kiváló szakmai tudását. A műszerkészlet eredeti rendeltetése már a századforduló idejére elfelejtődött, és a Műszaki Egyetem, mint távcsöves vonalzót tartotta nyílván leltárában, ós a mérési gyakorlaton a hallgatók ekként is használták 48 (13. ábra). A következőkben ismerjük meg a Kruspér által tervezett kísérleti műszert — Krus-
