Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező

A Stampfer — Starke szabadalom 1851-ig jelentett oltalmat 23 . A gyártási jog átengedése Nuss részére valószínűleg a Védegylet működésének kényszerítő hatására jöhetett létre. A bécsi Voigtlánder cégnek nem sikerült a Stampfer műszer gyártási jogát megszereznie, ezért — az akkor már 80 éves geodéziai műszergyártási múlttal rendelkező cégnél — az 1840-es években a geodéziai műszergyártás elsorvadt, mert a Stampfer műszerekkel szem­ben nem tudott korszerűen piacképes műszert gyártani 24 . A Nuss-cég is többféle Stampfer rendszerű műszert készített. A XIX. század végétől pedig Süss Nándor (ma: MOM) is sorozatban gyártotta e műszertípust az 1920-as évekig. A Stampfer-rendszerű műszerek gyártása hazánkban 1846-tól az 1920-as évekig folyamatosnak tekinthető. A Stampfer-féle szintező műszer és Kruspér módosításai e műszeren Amint Kruspér rövid életrajzából láttuk 1843-tól 1847-ig Stampfer asszisztense volt és professzora betegsége idején a tanszéket is önállóan vezette. Kétségtelen, hogy Krus­pért kell tartanunk a Stampfer-féle műszerek egyik legjobb ismerőjének, a műszer be­mutatásánál Kruspér gondolatmenetét célszerű követnünk. Részletesen leírta az akkor ismert különböző szintezőműszer típusokat, Stampfer vizsgálatai és saját tapasztalatai alapján. Az ezekkel a műszerekkel elérhető mérési pontosságot S táblázatba foglalta 25 A szintezőműszer fajtája A tí gyújtó távolsága 1) ÍVCSŐ nagyítása 8 Hány ol távol­ságra esik lö^ölWba Közlekedőcsöves 25 1 2 2 000 Voga-fóle dioptrás 27 ­­1 15 15 000 Stampfer-féle dioptrás 28 ­1 20 20 000 Stampfer-féle zseblejtmérő 29 4 6 1 60 60 000 Liesganig-fóle 30 22 10 1 70 70 000 Stampfer-féle kis 31 8 1/2 12 1 100 lööooo Stampfer-féle nagy 32 13 25 1 200 200 000 1) Adatok bóesi zollban (1 zoll = 26.33 mm) 2) Adatok bécsi ölben (1 öl = 1.896 m) Vizsgálatai kiterjedtek, az akkor legnevesebb műszerkészítő cégek gyártmányaira; a bécsi Kraft, a müncheni Ertel és a casseli Breithaupt szintezőműszereire is 33 . A táblá­zatban felsorolt és vizsgált műszerek közül Kruspér a legjobbnak Stampfer műszereit tartotta. A nagy Stampfer szintezőműszernek (6. és 7. ábra) egyszerű szálkeresztű, 25 — 27 -szeres nagyítású, átfektethető, fordított képet mutató távcsöve van. A hossztengelyben ívelt, egyszerű foglalású szabad libellája van. A műszer alsó talpcsavaros rendszerű, két egymással derékszöget alkotó talpcsavarral és velük szemben fekvő ellenrugóval. Az álló­tengely a műszer egyik legfontosabb része. A vízszintes szögmérés pontossága a műszer felső részének szabatos mozgásától függ, ezenkívül az állótengely veszi fel a felső rész teljes súlyát is. Ezt a feladatot Stampfer rövid kúpos tengellyel oldotta meg. Ez azon­ban a műszer egyik mérési hibaforrása volt. A rövid kúpos tengely használat közben meg­kopott, akkor a távcső ágya billegett a tengelyen és a magassági szög mérése, a csapágy­rendszerbe beépített tányér rugó ellenére is bizonytalanná vált. Vízszintes köre 3 L / 3 bécsi zoll (96 mm) átmérőjű 360°-ra osztott ezüst körrel, l'(szögperc) leolvasási pontosságú noniussal, parány csavaros kerületi fékkel. A műszert kúpcsapos állvánnyal használták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom