Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
bői egy műszer-családot alakított ki 14 . Műszerébe beépítette a hossztengelyében ívelt libellát, a Brander-féle átfektethető távcsövet. Műszerét kúposcsapos állványra építette. Ezért a vízszintes körnek csak egész rövid tengelye lehetett, amely kopás folytán mérési bizonytalanságot eredményezett. Megtervezte a beosztás nélküli szintezőcsavar helyett — a régi óhajnak megfelelő — a magassági szög szabatos mérésére alkalmas mikrométer csavart, amelyet a szakirodalom azóta Stampfer csavarnak nevez. A legjelentősebb az, hogy a mérőműszer tervezésén kívül meghatározta szintező műszere magassági és távmérési módszerének szabatos matematikai és geometriai összefüggéseit is 15 . Ezt a műszerkonstrukciót 1836-ban Chr. Starke a bécsi műegyetem műszerüzemének akkori vezetőjével együtt szabadalmaztatták, és az egyetem üzemében — kizárólagos joggal megkezdték e műszerek gyártását, kis sorozatokban. 16 A műszer azonban — korszerűsége ellenére is — csak az 1850-es évek után kezdett elterjedni. Elterjedését egyrészt az újtól való idegenkedés gátolta 17 , másrészt a kizárólagos gyártási jog következtében a régi, neves cégek műszerei is még kedveltek voltak a magán mérnökök körében. Kétségtelen, hogy a Stampfer műszerek megjelenése a műszerkészítők között erős versenyt eredményezett. A mííszer elterjedését főképpen annak köszönhette, hogy az Osztrák birodalom állami intézményeinél e típust rendszeresítették, a birodalom első szabatos szintezését is (1872 — 1899) e műszer típusokkal végezték 18 . A műszer kitűnő konstrukciójára jellemző, hogy kisebb-nagyobb változtatásokkal az 1910-es évek végéig készítették. Igaz, hogy az Osztrák —Magyar Monarchián kívül — érthetetlen módon — alig volt ismert a Stampferféle műszer. A műszer szabadalmazása után (1836) hazánkban is mind több hír érkezett a Stampfer műszerek kiválóságáról, őzért az Országos Építési Főigazgatóság 1837-ben kiküldte Turkovits és Forberger mérnököket Bécsbe, hogy megismerjék az új műszert. Turkovits kedvező jelentése alapján joggal várható lett volna, hogy a Stampfer műszerek gyorsan elterjednek hazánkban is, minden más műszert kiszorítanak 19 . Ezzel szemben Magyarországon is csak az 1850-es évek után — főként Kruspér egyetemi előadása nyomán — válik szélesebb körben ismertté. Hazánkban — tudomásunk szerint — az első magyar készítésű Stampfer-rendszerű szintezőműszert az 1846. évi Iparmű Kiállításon Nuss Antal 20 mutatta be 21 , és műszerével aranyérmet nyert 22 . Nuss minden bizonnyal megvásárolta a gyártási jogot, mert €. ábra Stampfer-íéle kis lejtmérő (szintezőműszer) rajza Kruspér Földmértan e. könyvéből
