Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

KRÓNIKA - Dömötör Ákos: Nemzetközi üzemtörténeti konferencia

KRÓNIKA NEMZETKÖZI ÜZEMTÖRTÉNETI KONFERENCIA A Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB Párttörténeti Intézete, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, á Hazafias Népfront, Budapest Főváros Tanácsa és Mosonmagyaróvár Város Tanácsa közös rendezésében 1972. június 7—10. között Budapesten és Mosonmágyaróvárott nemzetközi üzemtörténeti konferencia megtartására került sor. A tanácskozáson megjelentek a Szovjetunió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Bulgária, valamint Ausztria, és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttei. Több mint száz hazai érdeklődő vett részt a konferencia munkájában. A négynapos tanácskozás előadásait végeredményben a következő fő témacsoportba lehetett osztani: 1. összefoglalók az üzemtörténeti kutatásokról, 2. módszertani problémák, 3. új ipari létesítmények elmúlt negyedszázadbeli története, 4. a gyárak környezetre gyakorolt hatása. A konferencián az előadók és a hozzászólók egyöntetűen állást foglaltak az üzemtörténeti kutatások komplex jellege mellett. Hangoztatták az interdiszciplináris tudományterületek, a közgazdaságtan, a szociológia, a demográfia, a munkásmozgalom-történet, technikatörténet stb. fontosságát a sokoldalú vizsgálatokban. A kapitalizmust felváltó szocialista korszak vállalattörténet-írásában — a konferencia beszámolói szerint — a termelőerők rohamos fejlődése következtében egyre nagyobb szerepet játszik a gazdasági-technikai kérdések elemzése. 1972. június 7-én, a konferencia első napján, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi dísztermében elhangzott megnyitó után A. Mitrofánova foglalta össze a szovjet üzemtörténet-írás helyzetét és további kutatásának problémáit. Felhívta a figyelmet néhány tudományos részterület feldolgozásának munkaigényes voltára, mint pl. az üzemi közösségek létszámváltozásának feltárására, a technikai színvonal alakulásának megrajzolására. A. Faltys, Adalék az ipari üzemek történetének módszertani kérdéseihez c. előadásában hangoztatta, hogy Csehszlovákiában „a munkák többsége az üzem belső életének, a gyár termelésiműszaki és társadalompolitikai eseményeinek a vizsgálatára irányult". H. Radant az NDK új ipari üzemeinek történetéről szóló ismertetőjében az új technológia bevezetését és a termelési hagyományok kialakítását is megemlítette. K. Vadkerti a szlovákiai helyzetről, V. A. Vaszilev a bulgáriai üzemtörténeti kutatások kezdeteiről beszélt, G. Otruba az osztrák, K. van Eyll az NSZK-ban mutatkozó eredményeket, Jenéi K. a magyarországi üzemtörtónet-írás helyzetét méltatta. R. Kolodziejczyk: Az üzemtörténeti kutatások helyzete Lengyelországban c. előadásában megemlítette, hogy országában az üzemtörténet kérdéseit 1965-ben gazdaság-