Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Jankó Béla: A gőzhajózás kezdetei hazánkban

könnyíteni a víz elleni hajózást. Batthyány „vizigépével" (Wassermaschine) felszerelt „Bucentaurus" nevű járművét 1797. szeptember 17-én mutatta be Bécsben a közönségnek. A hajó egy dereglyét is vontatott maga után. A kísérletnek folytatása nem volt, ós a „vizigép"-ről semmiféle leírás nem maradt.

7 „Bucentaurus" nevű úszóművét Batthyány később Pozsonyban is bemutatta. Ennek azonban semmiféle hajtóműve nem volt és nem is lehetett azonos a Bécsben látható volt járművel, már azért sem, mert ez alakjánál és tömegénél fogva a sebes folyású bécsi Dunaszakaszon nem lehetett alkalmas önálló mozgásra.

8 Schlick elszászi tudós Pozsonyban már a XVIII. század végén egy gőzzel hajtott hajót épített, de ennek kazánja szétrepedt.

9 Más adatok szerint Kunz pozsonyi polgár is kísérletezett ebben az időben gőzhajó építésével.

10 Az első gőzbárka a Dunán valószínűleg Eszterházy László püspöké volt, de ez Komáromnál elsülyedt.

11 Az ismertetett kísérletek azonban nem voltak alkalmasak a lóvontatás kiszorítására, Erre csak a Pulton által tervezett gőzhajó felelt meg. Miután Fulton találmányát Napóleon elutasította, az Bajorország kormányánál próbálkozott. A tervek felülvizsgálatára kiküldött bizottság azonban nem találta a gőzhajót a Dunán hajózásra alkalmasnak. Ha Fulton tervét elfogadják, úgy a folyók közül a Duna lett volna az első, melynek habjait gőzhajók hasítják.

12 Bernhard első hajója a „Carolina" A Monarchiában is felismerték a gőzhajózás jelentőségét és az Udvari Kamara Bécsben 1813. július 7-én adta ki rendeletét, melyben kiváltságot helyez kilátásba annak, aki hajóknak víz elleni vontatására — állati, emberi erő nélkül — alkalmas találmánnyal jelentkezik.

13 Ezt követték újabb rendelkezések, melyek részletesebben körülírták a kiváltság feltételeit és a kazánra, valamint a hajózás biztonságára is tartalmaztak előírásokat.

14 Bernhard Antal 1817. május 2-án mutatta be Bécsben saját tervezésű hajóját a szakértőknek. A hajó teljes elismerést aratott, de mert St. Leon is jelentekezett a kiváltságért, az elsőség elismerése késett és végre 1818. szeptember 31-én megkapta St. Leonnal közösen a kiváltságot.

13 Bernhard ezután megkísérelte hajóját hasznosítani. A magyar Dunán próba vontatásokat végzett, majd Pest —Óbuda között helyi hajózásba kezdett. Az utasok a hajóval vontatott dereglyében ültek

16

. Bernhard és St. Leon után a harmadik gőzhajóval Girard Fülöp jelent meg Pesten és szintén kapott jogot gőzhajózásra.

17 Ezután Bécsben 1829-ben megalakult az Első Dunagőzhajózási társaság és hajója „Franzl." 1830. őszén megkezdte a személyszállítást Pest —Győr között és személyhajói a magyar Dunán 1943-ig közlekedtek.

18 Azonban az Első Dunagőzhajózási társaság szabadalomlevele csak az adott hajótípust védte utánzástól, így később többen is kaptak engedélyt gőzhajók építésére, de ezek számottevő forgalmat nem bonyolítottak le.

19 A még ma is létező Első Dunagőzhajózási társaság 1846-ban végre kizárólagos jogot nyert a Dunán hajózni és így 1858. január l-ig versenytárs nélkül tevékenykedett. Bernhard Antal, mint feltaláló Az első dunai gőzhajó a „Carolina" kizárólag Bernhard szellemi terméke és új találmánynak volt tekinthető. A korabeli lapok is a hajóról, mint új találmányról emlékeznek meg.