Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

14. ábra. Szemüvegek a XV — XVII századból (Másolatok az Országos Műszaki Múzeum gy ű j temény éből élete folyamán egyre fokozódott. Panaszai arra utaltak, hogy idősebb korában a legnagyobb valószínűség szerint mindkét szemének az ér- és ideghártyáján sorvadásos foltok keletkeztek, melyek látását jelentékenyen csökkentették. Látását nem vesztette el teljesen, de az írás-olvasás nagyon nehezére esett.

3

: Fiatal korában hordott egyik szemüvegét Nagyszalontán, ahol jegyző volt, a Múzeumban őrzik. Szily Adolf írja a Szemüveg c. könyve 67-ik oldalán: „A nagy kerek üveg a legjobb. Az e rendben legnagyobb alakúak, melyet ritkábban alkalmaznak, mint megérdemelné. Tisztelt barátom, Hopp Ferenc úr, a Calderoni féle természettani és láttani üzlet tulajdonosa Deák-szemüveg nevet adott neki. Ezzel fejezte ki a nagy hazafi iránt való tiszteletét, aki egész haláláig ez alakban használta szemüvegét. Legutolszor 9-es domború üveget (megfelel convex 4,5 D.-nak) viselt. Deák hagyatékából egy mesterkéletlen, durva aczélfoglalatot őriz Hopp úr a tört üvegek maradékaival együtt, mint ereklyét." Arányi Lajos (1812—1887), a pesti egyetem első kórbonctan tanára, életében hosszú ideig naplót vezetett. 1850. szept. 20-iki bejegyzésében azt olvassuk, hogy kiránduláson, „saját gondatlanságom miatt elvesztem pápaszememet és egy iratot." Másnap az „elvesztmények" megkeresésére indult és szerencsésen megtalálta azokat. Zipernowsky Károly (1853— 1942) műegyetemi tanár, akadémikus, az elektrotechnika világhírű és sokoldalú művelőjének arcképe a Műszaki Múzeum gyűjteményében található — orrán olyan orrcsíptetővel, mint amilyen magyar kivitelű ezüst foglalatos a Múzeum egyik tárlójában van. A Magyar Történelmi (volt Vár-) Múzeumban Sterig Károly festőművész: Ferencz József bevonulása Budára 1854-ben c. olajfestménye látható, mely 1857-