Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Bartók Imre: A szemüveg története Magyarországon

10. ábra. Ismeretlen holland festő képe, Nő ékszerekkel (Részlet, Esztergomi KeresztényMúzeum.) Erlanger-nek a Gemeinnützige Blaetter- 1828-ban a 690— 1-ik lapon megjelent tanulságos közleménye, melyet ő J. H. Hawkins angol szerzőnek a Dingler-féle Polytechn. Journal XXIV-ik kötete 150-ik és a XXIX-ik kötete 448-ik oldalán közölt cikke alapján írt. A cikk arról szól, hogy miképpen válassza ki bárki a neki legmegfelelőbb pápaszemet. A XlX-ik század elején még nem volt fali olvasó-tábla; ebben az időben, a hüvelykmérték használata korában, a hüvelykben kifejezett gyűjtőtávolságot jelentette a lencse száma; egységül az a lencse szolgált, amelynek egy hüvelyk volt az — állítólagos — gyűjtőtávolsága. Az összes lencséket tört számokban jelezték. Ez a megjelölés nehézkes volt, de a legnagyobb hiba az volt, hogy a h iiveiykm érték nem volt egységes, hanem az egyes országokban különböző volt. A szemészek között lefolyt nagy harc után egységül elfogadták — az A. Nagel által ajánlott — egy méter gyűjtőtávolságú lencsét, azaz annak fénytörő értékét, a dioptriát. Századunk elején gyártott szem üvegszekrényekben a méter- és hüvelyk-rendszer szerinti számozás még jól fel volt tüntetve. Az átmeneti időben a könnyebb tájékozódás kedvéért a hüvelyk-dioptria átszámítási táblázatot kellett használni. Erlanger egy közleménye a Hazai 's Külföldi Tudósítások c. folyóirat 1829. évi február 25-iki számában jelent meg. „A Szemüveg Használásáról." További közleménye ugyanezen folyóirat 1833. évfolyam 19-ik számában látott napvilágot. VI. Erlangernek pesti működési idejében versenytársa volt Calderoni István optikus, aki az olaszországi Roveretoból vándorolt hazánkba. A mai Türr István — akkor Kis-híd — utcában 1819-ben (erre vonatkozóan bizonyítható adat nem áll rendelkezésre) nyitott üzletet melyben nemcsak szemüvegeket, hanem dohány-