Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Székely György: A szabványosítás történetéből

központi szabványügyi szerve az elsők között lépett be az ISO-ba (International Organization for Standardization). Míg 1947-ben alig harminc tagtestülete volt az ISO-nak, ma már — a levelező tagokkal együtt — mintegy 70 tagtestülete van, « a világ legnagyobb szabványügyi egyesülése. A második világháborút követően több regionális szabványügyi szervezet is alakult, pl. a Közös Piac keretében. A szocialista tábor életében igen lényeges, hogy 1962-ben létesítették a KGST—SZÁB-ot (Szabványügyi Állandó Bizottság) és a KGST Szabványügyi Intézetet. Az utóbbi két évtizedben gyakoriak a nemzetközi szabványügyi értekezletek nyugaton és keleten. Moszkvában 1967-ben tartották az ISO egyik fontos közgyűlését, mintegy 2000 külföldi delegátus részvételével.

32 A magyar szabványosítás egyes lényegesebb szakaszai: 1867-ig osztrák szabványok követése (főleg haditechnikai vonatkozásban) 1875-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet szabványosítási tevékenysége 1910-től a Magyar Elektrotechnikai Egyesület villamossági szabványosítási tevékenysége 1919. júl. 20.: Magyar Tanácsköztársasági javaslat központi szabványügyi szervezet létrehozására. („Perl Leó féle javaslat,,) 1921—1931. Magyar Ipari Szabványosító Bizottság (Első elnök: Hermann Miksa műegyetemi tanár) 1933—1951. Magyar Szabványügyi Intézet (1947-ben belépés az ISO tagtestületeinek sorába.) 1951. ápr. 1-től Magyar Szabványügyi Hivatal (jogforrás: 77/1951.1X1.17. M. T. határozat). Az MSZH jelenlegi tevékenységét a 29/1968 (VII. 13.) kormányrendelet szabályozza. CHAPTERS FROM THE HISTORY OF STANDARDIZATION A general review on universal uniformization and, therein, on standardization is offered, from the ancient community societies to the present days. Examples illustrate the development and growth of standardization to verify the long and ever extending road mankind has covered until modern standardization could be established. Brief descriptions of the individual periods reveal that standardization has always rendered valuable assistance to humanity by directing the solution of many technical, economic, and cultural problems into a uniform chanel. Initially, standardization manifested itself only in a scattered instinctive manner, and certainly not always in the form of written instructions or specifications, so it has taken a rather long time until it has become a deliberate general and institutional activity. The dawn of modern standardization was the end of the 18th and the beginning of the 19th century, that is, the age of „industrial revolution". The historical roots of standardization can be traced back to the epoch of ancient community societies or, at least, to the age of the slave states. Ancient history exhibits a number of solutions containing standard type elements such as the arrow head characters providing for a uniform interpretation of the ideas and thoughts expressed in writing, certain typical arms and weapons, or some architectural solutions. Roman standardization reveals a great number of classical solutions, but feudalism following the defeat of Rome did not favour extensive uniformization. A description of ancient standard type manifestations, or of those of the Middle Ages is, nevertheless, fully justified since in the field of for example the measuring units it is only nowadays that certain nations have begun to modernize many obsolete settlements. As a result of the industrial revolution the small-scale artisan workshops have grown into factories, and this new type organization demanded in-plant standardization as well