Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Sisa Béla: A szárazmalmok utolsó emlékei

)t> 17. ábra A mekényesi szárazmalom felmérési rajza (felmérte: Tillai Ernő) (Pongrácz Pál nyomán) A tarpai szárazmalom nagyon rossz állapotban van. Malomházának és a be­rendezésének jelentős része hiányzik. A fából készült, eredetileg zsindelyes malom helyreállítása okvetlenül szükséges lenne. A Dunántúlon keringősátor nélküli olaj ütő malmok maradtak fenn: a meké­nyesi, a dabronci, és a szentjakabfai. A szárazmalmoknak, mint gyülekezőhelyeknek, jelentős társadalmi szerepük volt. A magyar faluképnek is értékes részei voltak. Európában más országokban is maradtak fenn szárazmalmok. Legközelebb a szomszédos Jugoszláviában találkozhatunk velük. Hollandiában az arnhemi Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban lévő Wormerveerből származó kásatörő szárazma­lom különlegesen érdekes, mert egészen bonyolult munkafolyamat elvégzésére al­kalmas. A Baltikumban is használatosak voltak a szárazmalmok, itt kendertörésre és posztóványolásra is használták őket. 8* 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom