Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Székely Lajos: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (Bányászat)

SZÉKELY LAJOS* ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET II. Bányászat A 6000 főnél több tagból álló egyesületünk két szakmai ágazaton belül öt szakosztályra tagozódik. A tagság kb. 47%-át képviselő bányászati szakosztály vezetősége 1965-ben a szakmai hagyományok ápolására történeti munkabizottságot hívott létre. Ennek hatáskörébe tartozik mindennemű bányászattörténeti kérdés. Feladatuk ebben a vonatkozásban a szakosztály vezetősége részére javaslatot tenni és operatíve eljárni. A bizottság a szakosztály vezetőség teljes támogatását élvezi. Aktív létszámuk jelenleg 12 fő. Általában negyedévenként tartják üléseiket, ahol a tárgyi időszakban végzett munkáról beszámolnak és kiosztják a megbízásra, vagy saját kezdeményezésre elvégzendő feladatokat. Az elmúlt időszakban a bizottság tevékenységében döntő szerepe volt Nagyjaink életrajzai, szakmai és egyéb munkásságuk kutatásának, népszerűsétésének. Kiemelkedő jelentőségű volt Zsigmondy Vilmos, XIX. századbeli bányamérnök, — aki a mélyfúrási ipar megteremtője is volt és számtalan termálvizet fakasztott — munkásságára vonatkozó széleskörű kutatás. Összeállítottuk a Zsigmondy Vilmosra vonatkozó dokumentációk jegyzékét (kb. 180 db) s a könnyen elveszhető, vagy nehezen feltalálható írásokból másolatot, főbb alkotásairól pedig fotókat készítettünk. Jó a kapcsolatunk a Központi Bányászati Múzeummal, a visegrádi Zsigmondy Vilmos Emlékmúzeummal, valamint a Zsigmondy nevét viselő nagykanizsai Mélyfúróipari Technikummal is. Felkutattuk a Kerepesi temető kiürítés alatt álló parcellájában Zsigmondy sírját is és előterjesztésünkre a temető gondnoksága mentesítette azt a kiürítési rendelet végrehajtása alól. Kiválóságaink közül még Pech Antal, Born Ignác, Bálás Jenő és Rittinger Péter munkásságát kutattuk mélyrehatóan. Pech Antal a múlt század kincstári bányászatának és kohászatának fejlesztésével, szakírói munkásságával ,a mai magyar bányászati szaknyelv megalapításával tűnt ki leginkább. Born a XVIII. sz. végén a bányászat és kohászat főszakértője, kohászati feltaláló. Bálás a dunántúli bauxit felfedezője. Rittinger az ércelőkészítés technológiájának újjászervezésével tette Európa-szerte ismertté a nevét. Az említetteken kívül még több kiválóságunk életrajzát készítettük elő az egyesületi évkönyv számára. Nagyjaink emlékének megőrzésére jegyzékbe foglalva sírjaikat, a fővárosi temetőkben nyugvók sírjait mentesíttettük a kiürítés alól és javaslatot készítettünk a majdani Pantheonban történő elhelyezésükre. Zsigmondy Hősök terén levő 1000 m mély termálvíz kútjának aknájára emléktáblát helyeztünk. Ebben az évben Pech Antal volt lakóházára is emléktábla kerül. Kezdeményezői voltunk a margitszigeti vízfakasztása helyén, valamint a harkányi termálvízfúrásánál emléktábla létesítésének. Egyesületünk Vitális István volt bányászati professzor érdemét megörökítő emléktáblát helyezett el Zirc városában. Ezt vidéki csoportunk létesítette, s anyagilag is hozzájárult. Kiválóságaink példaadó munkásságának népszerűsítésére és emléke megőrzésére utcák elnevezésére javaslatot tettünk. A Földtani Társulattal közösen előterjesztett javaslatunkra a Fővárosi Tanács Zsigmondy Vilmosról a XII. kerületben utcát nevezett el. Zirc városa is helyt adott ily irányú kérésünknek Vitális István szemé* Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest 16 Technikatörténeti Szemle VI. 241