Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Pénzes István: Gépipari Tudományos Egyesület

— Eötvös Loránd szobrának felállítása Pestlőrincen; — „Műszaki Nagyjaink" negyedik kötetének folyamatban levő munkái; — Javaslatok pl: utcanevekre, sírhelyek nyilvántartására, stb. Egyesületünk áldozatvállalása révén a Bizottság legnagyobb eredménye a három kötetes, Szőke Béla szerkesztésében 1967-ben megjelent Műszaki Nagyjaink című életrajz-sorozat. A mintegy 1500 oldalon publikált műben 41 személy életrajza és munkásságának méltatása található. Az első kötetben az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépek fejlesztőiről írt tanulmányok jelentek meg. A második kötet a bányászat, kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás művelőiről írt munkákat tartalmazza. S a harmadik kötetben fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai találhatók. A közzétett tanulmányok — a Gépipari Tudományos Egyesület célkitűzésének megfelelően — hiteles adatokból épültek. A kötetek szerkesztésénél és a tanulmányok megírásánál nem törekedtünk annak eldöntésére, hogy melyik alkotónk volt nagyobb a másiknál, hanem csak tényeket igyekeztek a szerzők bemutatni. Bizottságunk idősebb tagjai azt hangsúlyozták, hogy amikor ők 50 — 60 évvel ezelőtt a kettes számrendszerben csak érdekes matematikai játékot láttak, még nem sejtették, hogy majd jön egy Neumann János, aki erre alapítja a korszakalkotó elektronikus számológépet. Ezért a mai kor szerzőjének fő kötelessége a tények elfogulatlan kutatása és rögzítése. Ezt az irányelvet igyekszünk követni a „Műszaki Nagyjaink" ezután megjelenő köteteiben is. Külön ki kell emelni azt az értéket, amit a tanulmányok bibliográfiái képviselnek. A kötetekben több olyan irodalmi összeállítás található, amelyet készítője évekig gyűjtögetett. Gombás Tibor oki. gépészmérnök bizottságunknak egyik legtevékenyebb tagja volt. Példakép előttünk, ahogyan dolgozott. Ő volt a lelkes szószólója Ganz Ábrahám háborúban sérült mauzóleuma helyreállításának. A Gépipari Tudományos Egyesület és a Ganz Vállalatok áldozatvállalása és Gombás Tibor szorgossága tette lehetővé, hogy Ganz Ábrahám halálának 100. évfordulóján, 1967 december 15-én rendezett emlékünnepségen, Ybl Miklós alkotása, a Ganz-mauzóleum régi szépségében állhatott. A magyarság Eötvös Lorándot mindig mint egyik legnagyobb fizikusát fogja tisztelni. Mégis első ingakísérleteinek színhelye csaknem feledésbe merült. Sőt, műszaki kultúránk e kiválóságának halálát követően félévszázadig nem volt szabadtéri szobra. Szőke kollégánk évekig kutatott, levelezett és tárgyalt, amíg ismertté vált az első Eötvös-kísérletek színhelye, melyet 1970 július 27-én Eötvös születésnapjának évfordulóján felállított mellszoborral jelöltek és a XVIII. kerületi Hazafias Népfront határozata szerint minden évenapján koszorúzási ünnepélyt rendez itt. A GTE Műszaki Emlékbizottságának tapasztalatai tulajdonképpen a tervek megvalósulását körülvevő akadályok legyőzéséből állnak. Győzelem emlegetése nyilvánvaló túlzás, hiszen az egyesületi eredmények egy nagy egész kis részeként foghatók fel. Ez viszont csak az országos munka kezdetét jelölheti, amelyben résztvenni eltökélt szándékunk. Általánosságra törekedve tapasztalataink így összegezhetők: Munkánk hatékonysága a kiadás lehetőségeinek erőterében állt és áll ma is. Ezt főképpen az bizonyítja, hogy a bizottsági tevékenység „Műszaki Nagyjaink" c. 3 kötetes életrajzgyűjtemény munkálatainál volt erőteljesebb. S a munka ismét megélénkült, amikor az egyszerű bizottsági összejövetel színvonaláról a várható eredmény szférájába lendült.