Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - Tóth Ferenc: A Magyar Olajipari Múzeum

tési terv elkészítésével, a szerződés megkötésével és a Magyar Olajipari Múzeum vezetőjét a forgatókönyv megírásával. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója a tervezési költségek fedezésére 1972-ben 200.000-Ft-ot biztosított. A kivitelezési tervnek igen nagy gondot kell fordítania a falumúzeumhoz való kapcsolódásra, az „átmenet" kialakítására, stílus, hangulati, esztétikai motivális szempontjából. A göcseji falu könnyed, tágas, szellős megoldásához kell alkalmazkodnia és olyan kiviteli, szerkezeti, formai megoldásokat alkalmazni, amely tömegével, komorságával nem húzza le az előzőt. A látogatási rendszert a falumúzeummal közösen kell kialakítani. A fejlesztési tervnek a kiállítási, iparbemutatói, tudományos kutatási tevékenység és a szabadtéri kiállítás közötti helyes arányokat kell kialakítani. Gazdasági és funkcionális szempontból célszerű a kiállítási arányt a szabadtéri bemutató rovására növelni. A szabadtéri gyűjteménynek elsősorban történeti jellegűnek kell lenni. Emellett törekednie kell arra is, hogy áttekintést adjon ágazatonként a kőolajipari technológia folyamatairól. A múzeumi tevékenységen belül a kiállítási, a tudományos kutatási és az ehhez kapcsolódó szakterületeknek (restaurálás, levéltár, könyvtár, fotó- filmarchívum, szakkörök) kell nagyobb lehetőséget biztosítani. Rendkívül nagy a követelmény a múzeum szolgáltatási és szakoktatási tevékenységével szemben. Ezért kellett szakmai napokat kijelölni, amikor szakközépiskolák, technikumok és felsőoktatási intézmények hallgatói számára tárlatvezetéseket és előadásokat tartanak. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények szakmai érdeklődése nem az üzemek, hanem a múzeum felé irányul, mert itt koncentráltan kapják mindazt, amit az üzemben nagy területen, több fokozatban, nehezen tudnak áttekinteni. A kiviteli tervek és kiállítások anyagának előkészítésekor, a végleges forgatókönyv összeállításánál igen nagy gondot kell fordítani az állandó kiállításra. Ennek feladata a szónhidrogének keletkezésének bemutatása, a természetben elfoglalt helyük és az emberhez való kapcsolatuk. A látogató itt közvetlen kapcsolatba kerül a múzeummal. Első benyomásait is itt kapja az egész múzeumról, a szénhidrogéniparról. A kiállítást gazdaságpolitikai, gazdaságföldrajzi információkkal célszerű kezdeni. Ezt dokumentumokra és megbízható forrásanyagra támaszkodva ki kell egészíteni az érdekkörök történelmi kialakulásának bemutatásával. Az állandó kiállítás következő része a földtani: geológiai, geofizikai, geokémiai rész. Itt kell bemutatni a szénhidrogének keletkezését, a tárolókban való elhelyezkedését, fizikai, kémiai paramétereit —. metszetek, szelvények, eredeti és feldolgozott maganyagok, kőzetminták, nagyított fotók és más szemléltető anyagok segítségével. Ezután a rezervoirmechanikát, a szónhidrogének földalatti viselkedését, mozgását, hidrodinamikai viszonyait, a felszínre való jutását, gyűjtését, kezelését, feldolgozását, a fogyasztóhoz való eljuttatását kell szemléltetni, szintén metszetek, modellek, szelvények, alapanyagminták segítségével. Az állandó kiállítás utolsó részében a szénhidrogénnek az emberhez való kapcsolatát, a társadalomban betöltött szerepét kell ismertetni. A kiállítási, de az egész múzeumi tevékenységen belül is a legnagyobb figyelmet az időszakos, az ipar-, a technika- és tudománytörténeti kiállításra kell fordítani. Kevés ipar foglalkoztatja a szakmák és alkalmazza a tudományok olyan széles sorát, mint a kőolajipar és kevés helyen találjuk a tudományos módszereket