Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - Tóth Ferenc: A Magyar Olajipari Múzeum

TÓTH FERENC* A MAGYAR OLAJIPARI MÚZEUM Már az 1950-es évek végén felmerült egy ásványolaj történeti múzeum létrehozásának gondolata. A gondolatot tett követte és az akkor még Sopronban székelő Bányamérnöki Kar Olajtermelési Tanszéke, dr. Gyulay Zoltán professzor vezetésével a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó- és Gyűjtő Csoportjának közreműködésével megszervezte a Központi Bányászati Múzeumon belül a Magyar Kőolaj bányászat Története című kiállítást, amely teljes keresztmetszeti képet adott a kőolajkutatásról; bányászattal, szállítással kapcsolatos gyakorlati és elméleti tevékenységről, a szakma technikai és tudományos fejlődéséről. Természetesen a hely, a rendelkezésre álló anyag és a körülmények nem voltak alkalmasak a Központi Bányászati Múzeum keretein belül egy olaj bányászati, de főleg nem egy olajipari múzeummal szemben támasztható igények kielégítésére. Az Olajtermelési Tanszék és az ipar vezetői, e kiállítás adta gondolatból kiindulva az 1960-as évek közepén elhatározták, hogy egy olajtörténeti múzeumot kell létesíteni. Mivel a magyar kőolaj bányászat Zalában kezdődött, kézenfekvőnek látszott, hogy ez a múzeum Zalában létesüljön. A múzeum elhelyezésére vonatkozóan több lehetőség is kínálkozott. Sok érv szólt amellett, hogy valamelyik üzembe (Bázakerettye, Lovászi) telepítsék a múzeumot, esetleg az egész üzemet védetté nyilvánítsák és múzeum jellegű üzemmé képezzék ki úgy, hogy minden berendezés maradjon eredeti helyén, kiegészítve muzeális jellegű eszközökkel, berendezésekkel. Egy másik elgondolás szerint célszerűbbnek látszott városban, vagy főforgalmú út mellett elhelyezni a múzeumot egy modern múzeum telepítési és szervezési irányelveit alkalmazva. Számos megfontolás után született meg az a döntés, amely szerint egy országos hatás- és gyűjtőkörű múzeum létesítendő Magyar Olajipari Múzeum néven, amely bemutatja és tudományos szempontból feldolgozza az egész magyar kőolajipar történetét. Ismerteti a szénhidrogének keletkezését, szerepét, helyét a természetben, a társadalomban, az embernek a szénhidrogénekkel való kapcsolatát, a hazai és a nemzetközi szénhidrogénipar kialakulását. A múzeum megnyitását mintegy négy éves munka előzte meg, melynek egyik főfeladata a forgatókönyv elkészítése volt. A Magyar Olajipari Múzeum célkitűzéseit és tevékenységi körét az alábbiak szerint határozták meg: * Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg.