Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Oszetzky Gábor: Zipernowsky Károly kevésbé ismert találmányairól

Újítások varratnélküli forgási testek elektrolitikai és mechanikai eljárás szerinti gyártásánál. 1894. Ipari területen igen gyakran használnak olyan hengeralakú varratnélküli forgástesteket, amelyek mechanikai igényhevétele jelentős, így helyes méretezésük fontos szempont. Gondoljunk csak olyan csövekre, vagy hengerekre, amelyekben nagynyomású folyadék, vagy gőz kering. Az ilyen igénybevételnek kitett alkatrészek biztonságos méretezése minden esetben jelentős anyag-, és térfogat-, tehát súlytöbbletet jelent. A szilárdság, térfogat és súly szempontjából méretezett anyagok e jellemzőinek egy optimuma van, ahol a szilárdság jelentős növekedése mellett az utóbbi két jellemző — térfogat és súly — még mindig elfogadhatóan kis értéken tartható. Ennek megvalósítására irányul az alábbi szabadalom: A kívánt csőméret belső átmérőjének megfelelő tömör hengerre elektrolitikus úton 0,5 mm vastagságú fémburkolatot képeznek. Az így kapott hengert 2 mm vastagságban megfelelő átmérőjű acélhuzallal sűrű és szabályos menetekben befedik, majd a menetek között adódó egyenetlenségeket fémmel kiöntik. Az így kapott forgástest szilárdsága az acéléhoz hasonló, de a korróziónak igen jól ellenáll, mert a galvanizáló fémet a kívánalmaknak megfelelően választhatják. Az így leírt eljárás természetesen többször ismételhető, a szükséges szilárdsági foknak megfelelően, (ld. 11. ábra.) 11. ábra. Varrat nélküli forgási test rajza