Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Az Alduna szabályozás múltjából

Az európai viszonylatban is páratlan méretű munkát jelentőségének megfelelő nemzetközi érdeklődés kísérte. Mégpedig „nemcsak a parti államok politikai és gazdasági érdeklődésének volt a tárgya, hanem a kivitel nehézségei és a munka sajátosságai révén műszaki szempontból is nagy figyelmet keltett." (H. Arnold 10. sz. i. m. 1. p.) Különösen azután, hogy az 1892. évi párizsi Nemzetközi Bei-hajózási Kongresszuson a magyar kormány küldötte, Gonda Béla részletes jelentésben számolt be a tervekről és a megkezdett munkáról. A közvetlenül érintett parti államok, különösen Ausztria és Magyarország, gazdasági és műszaki sajtója (így a magyar és az osztrák mérnök- és építész-egylet folyóiratai, főleg a Zeitschr. d. Öst. Ing.- u. Arch. -Vereines) mellett, természetesen azokban az országokban kísérték a legnagyobb figyelemmel a munka előrehaladását, amelyek maguk is hasonló feladatok előtt álltak. Vagyis Németországban és Oroszországban, ahol éppen ezidőben került napirendre a Rajna, illetve a Dnyeper szabályozása. Érthető tehát, hogy a legalaposabb, s mintegy tapasztalatcsere-jellegű, tanulmányúti beszámolók éppen az orosz V. E. Timonov, szentpétervári és a német H. Arnold hannoveri professzor tollából jelentek meg. De ugyanígy jellemző az is, hogy Rupcsics Györgynek, a munkálatok műszaki vezetőjének, a közvetlenül hasznosítható technikai részletekről szóló beszámolóját braunschweigi kiadó adta közre.

29 A német szakemberek, és már maga a fővállalkozó H. Luther is elsősorban azért tanúsítottak olyan nagy érdeklődést az aldunai munkálatok iránt, hogy a számukra még jelentősebb Rajna-szabályozás végrehajtásához megfelelő tapasztalatokat szerezzenek. Félreérthetetlenül vall erről H. Arnoldnak az aldunai munkálatokról szóló idézett tanulmányúti beszámolója is:

10 „... nemcsak rögzítették az élő mederben végzett fúrások és robbantások technikája terén szerzett újabb tapasztalatokat, hanem azokat a gyakorlatban is kipróbálták, ami kiemelkedő jelentőségű a mérnöki tudományok haladása szempontjából; hatására a folyamszabályozás érdekében végzendő hasonló sziklarepesztésekhez immár másutt is nagyobb biztonsággal foghatnak hozzá... (i. m. 17. p.) A terjedelme miatt itt csak szemelvényesen ismertethető irodalom elismerő hangjára különösen jellemző az orosz kormány által a munkálatok tanulmányozására ismételten kiküldött V. E. Timonov professzor írása. A világhírű orosz (később szovjet) professzor, az orosz vízépítési kísérletügy megteremtője és a róla elnevezett „Timonov-féle (kotrásos) folyamszabályozási módszer" kialakítója, nem egyszerű tanulmányt, hanem egy igen részletes és gazdagon illusztrált monográfiát szentelt a munka ismertetésének — tekintettel annak nagy műszaki jelentőségére : „A hajózási viszonyok megjavítását célzó munkálatok végrehajtása mind tudományos, mind gyakorlati szempontból nagy figyelmet érdemel. . . A szerzett tapasztalatok rávilágítottak a hasonló munkalatok elvégzésének lehetőségeire és módjaira és közvetlenül felhasználhatók voltak a Dnyeper hajózási viszonyainak megjavítására készített előtervben. "

u A munkálatok iránti érdeklődés — és általában az újjászervezett magyar vízügyi szolgálat tevékenységének megismerésére való igény

24 — hatására vált szokásossá a többnyelvű beszámolók közreadása, melyek közül az elsők és legjelentősebbek egyike éppen Gonda Béla említett monográfiájának francia és németnyelvű közreadása volt. A három nyelven megjelent beszámoló nemzetközi sikere is jól jellemzi a munkálatok iránti érdeklődést. Az angol mérnök-egylet tekintélyes és nagymúltú folyóirata a The Engineer pl. ennek hatására kérte fel a szerzőt, hogy ismételten, cikksorozatban számoljon be a munka előrehaladásáról, majd befejezéséről.

30 (A cikksorozat visszhangjának hatására pedig magáról a szerzőről is közölt