Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Az Alduna szabályozás múltjából

zseniális Duna- és tengerhajózási tervei, éppúgy, mint a munka megkezdését akadályozó vita, amely a monarchia két társországa közti éles pozícióharcnak (s ezen belül a vasúti és hajózási érdekeltségek küzdelmének) csupán egyik jellemző megnyilvánulása volt. Minket itt elsősorban a felmerülő műszaki problémák érdekelnek és ezzel kapcsolatban a kibontakozó magyar ipar lehetőségei és korlátai: helyenként a nemzetközi szintet megközelítő színvonala. A sziklarepesztések terén akkor elismert szaktekintélynek számító Lauer osztrák (had)mérnök módszerével való hosszas kísérletek tapasztalatai, 18 és a vele versenyképesnek Ígérkező hazai vállalatok és szakemberek eljárásai — a végzett próbák és a külföldi tanulmányutak tanulságainak összevetése alapján nem bizonyultak kielégítőnek. (Pl. Könyves-Tóth Mihály és Thunhardt József zúzóhajója,

19 Zielinsky Szilárd módszere

20 stb.) A feladat megoldásához szükségessé vált a hasonló angol, francia és amerikai munkák — mint a Szuezi- és a Panama-csatorna építése, a Szt. Lőrinc folyó szabályozása stb. — tapasztalatainak felhasználása is. így került sor azután végül a Gonda Béla által javasolt Lóbnitz-féle (ang.) berendezések megvizsgálására és alkalmazására.

21 Bár az állami kotrópark fejlesztése már az 1880-as években megkezdődött, s a házi kezelésben végzett munkák kedvezően befolyásolták a vállalati munkák gazdaságosságát és műszaki színvonalát is, ilyen méretű feladat házi kezelésben való megoldására gondolni sem lehetett. De nem lehetett támaszkodni a konjunkturális jellegű és éppen ezért műszaki szempontból elég alacsony színvonalú hazai kotró- és építő vállalatokra sem. Sőt még a kiírt nemzetközi versenytárgyalás sem bizonyult eredményesnek. Ezért a munkát végül is egy erre a célra létrehozott nemzetközi társulásra, az „ Alduna-szabályozási Vállalat''-ra bízták, melynek vezetői Hajdú Gyula és Luther Hugó voltak, míg a munkálatok helyi irányítását a Tisza-szabályozásnál korábban kitűnt tehetséges fiatal mérnök Rupcsics György látta el. (A vállalat irányítása később annyiban módosult, hogy a gazdasági irányítást Ottermann Móric vette át, míg a gépészeti vezetés továbbra is Luther, az építészeti pedig Rupcsics kezében maradt.) A munkálatok állami ellenőrzésére pedig „Aldunaszabályozási Művezetőség"-et szerveztek a tervező Wallandt Ernő és Hoszpótzky Alajos vezetésével.

22 (A munka sikere — mint azt a korabeli beszámolók megállapítják — elsősorban ennek az öt embernek a vállán nyugodott.)

10 A sebessodrú szakaszon végzendő munkához különleges munkagépek egész sorát kellett kialakítani, s a munkálatok első két éve lényegében az erre vonatkozó kísérletek jegyében telt el. Ezek a gépek és eljárások — a korabeli szakirodalom tanúsága szerint — az akkori világszínvonalat képviselték. Ilyenek voltak a különleges pontosságú mérőhajók, a sziklatömeg fellazítását végző nagyteljesítményű zúzóhajók, a zúzalék eltávolítására szolgáló különböző méretű és teljesítőképességű vedres- és kanalas kotrók, valamint a munka ellenőrzését és javítását, befejezését ellátó ún. „univerzális hajók".

23 Az első hajókat még Chr. J. Lobnitz skóciai hajógyára szállította, de a — Luther és Rupcsics tervei nyomán — továbbfejlesztett típusokat már Luther braunschweigi gyára készítette. Ezeket a Luther-(Rupcsics)-féle nagyteljesítményű fúróhajókat a korabeli szakirodalom joggal nevezte egyedülállónak a sziklarepesztéssel való vízimunkálatokhoz használt gépek sorában ,

24 Azt a tényt pedig, hogy ezeket a hajókat a Rajna-szabályozásánál is felhasználták, a legteljesebb szakmai elismerésnek tekintették. (H. Arnold 10. sz. i. m. 27. p.) E gépeket és eljárásokat a technika fejlődése azóta természetesen túlhaladta, de annak idején lényeges haladást jelentettek, s a tervezés és szervezés mellett a gépészeti eredményeknek is nagy szerepük volt a munka végrehajtásában és az