Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki ágyúöntőház története

I. Rákóczi György pataki erődítései, amelyeken az itt öntött ágyúk álltak, az 1702. évi rombolások és az azóta eltelt két és fél évszázad pusztításai után csak romjaikban maradtak ránk. A várkastély csodálatos gazdagságú palotáiból, amelyeket a fejedelem építtetett, alig maradt meg egy-egy becses részlet vagy töredék az ismételt tűzvészek és átépítések után. Ugyanígy a Patakon öntött, művészi kivitelű, pompás ágyúk is megsemmisültek, és az ágyúöntőháznak is legfeljebb régészeti ásatással felkutatható nyomai maradtak. De ha a kövek és a bronz nem bizonyultak időtállónak, legalább a papír és a tinta, a levelek és összeírások megőrizték számunkra a nagy fejedelem, I. Rákóczi György fáradhatatlan és sokoldalú alkotó kedvének emlékeit, és igazolják titkára, Szalárdi János méltató szavait: „lövőszerszámok, szép harangok öntésiben, váraknak mindenféle eszközökkel, porral, ónnal, golyóbisokkal, salétrommal, tüzes szerszámokkal, mindenféle vas eszközökkel való muniálásában olly szorgalmatos gondviselő vala, kinek mássát akárki is, még közönséges emberek között is alig láthatta, s prefektust vagy udvarbirót is senkinek szorgalmatosabbat kívánni nem kellene".

37 1 Az I. Rákóczi Györgyről Szóló monográfiák idevonatkozó rövid utalásai mellett Szilágyi Sándor: Adatok két tüzér szertár történetéhez (Hadtört. Közi. HK 1888, 177. o.tól) több, a tárgyra vonatkozó levelet közöl; Dr. Szendrei János: A Sárospataki ós gyulafehérvári ágyúöntőházak a XVTI. sz.-ban I. Rákóczi György idejében (HK 1891, 118. o.-tól) lényegében két számadás közlésére szorítkozik. Adatokat közöl a pataki öntőházról is Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdettől 1711-ig c. átfogó tanulmánya (HK 1926 — 28.). Legújabban Makkai László: I. Rákóczi György tüzérségének történetéhez (HK 1954, 110 — 35. o.). Részben talán eleget tesz a jelen tanulmány Makkai kívánságának, aminek tanulmánya bevezetőjében ad hangot: „az alábbiak elolvasása után akad olyan vállalkozó, aki nem sajnálja majd a fáradságot, hogy a régi magyar tüzérség e legérdekesebb korszakának adatait összegyűjtse és feldolgozza." A Patakon öntött ágyúk jelentős részének leírását a sárospataki vár 1642. évi tüzérségi leltárában találjuk, amelyet közölt Thallóczy Lajos a Tört. Tárban, 1879, 154— 171. o. és a munkácsi vár fegyvertárának 1711. évi összeírása, amelyet Thaly Kálmán közölt: Régi ágyúk a munkácsi várban 1514—1711 címen az Arch. Közi. 1878, 56-86. oldalain. 1 Perényi Péter 1530-ban terebesi várnagya útján Simon (Haubiczin?) kassai mestertől rendel egy ágyút, melynek hosszát és kaliberét egy odaküldött zsinórral és egy ágyúgolyóval adták meg (ifi. Kemény Lajos: M.-i ágyú- ós harangöntők, Arch. Ért. 1903, 215 — 220. o.). Az egri vár 1556 — 64. évi leltáraiban Perényi évszám nélküli, 24 fontos vasgolyókat lövő ágyúját sorolják fel. A tokaji vár 1649. évi türzérségi leltárában szerepel a Perényi nevével és címerével jelzett Angyal nevű, 1540-ben öntött, 12 fontos kaliberű ágyú (OL Lymbus II. s. fasc. 17. fol. 287-297.). Az 1688. évi munkácsi leltárban: „1 Stuckh mit einem Lőwen, undt Wamben Petri Priny de A° 1542 schist 2 1/2 Pf." (u. ott, fol. 75 — 80.), amelyet az 1711. évi leltár is felsorol (i. h.), Semmi Sem Szól amellett, hogy ez utóbbiakat Patakon öntötték, ahogyan ezt Makkai i. m. feltételezi. 3 „Az Parkanban alat az földön egy Rez Taraczk mas fel fontos globissal iar, Sima semmi iegy raita ninez. Iras raita ez. FranciScuS Dobó me fecit. Masa N. 5." (OL Lymbus II. s. 17. f. fol. 515 — 31., átírásban közölte Thallóczy i. h.). Az iratot 1. az Adattárban (a továbbiakban A). * A korabeli sárospataki összeírásokban és egyéb forrásokban nem találjuk Sem ágyúöntő mester, sem öntőház említését. Felvidéki mesternél rendelt ágyú szállításáról tanúskodik I. Rákóczi György Ónodon, 1623 ján. 11-én Chernél prefektushoz írt levele is: „Ha az falkont Haza vittek, jrjon ked feleole Ha jo vastagsága vagione, az Liuka anni eorege az minemű az goliobis kit nem regen veretem, s egieb modonis vagione sep,-s jo öntése, az^agiat ked menel hamareb paranciollia meg einalni" (OL Arch. Fam.Rákóczi, f.2.No.60.). Agyúöntőt már ekkor kerestet Patakra, mint Réz András Lednicén, 1924 jul. 18.-ánRákóczihoz írt levele mutatja: „az aguk eöntő megh szerzésére s egieb vásárlásra, ha. . .beczben mehetek szorgalmatos gondom leszen" (u.ott, No.127.). s Ez az adat is igazolja, hogy Patakon ekkor még nem öntenek ágyút ellentétben Makkai feltételezésével: „a pataki műhely folytatólagos működése állandóan alkalmazott öntőmester vezetésével, tehát 1626-tól kezdve bizonyítható" (i. m.).