Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

A korábban említett telekvásárlási nehézségeknek köszönhetően megismerhetjük az eredeti, a Szinva melleti, vízhasználat-problémás, 1598 helyrajzi számú, 2 1449/1600 holdas telek határleírását is 1881-ből. A határjárást a diósgyőri uradalom végeztette el, eredménye a következő volt: .„A tárgyat képező diósgyőri papírgyári telek — Diósgyőrből fel a Hámornak neve — a Szinva pataknak [így!] és a diósgyőri erdőshegy közt fekszik — fekszik pedig délnek az erdőshegy talpáig — éjszaknak a Szinvapatakig — nyugotnak a hámor felé elnyúló — az erdészet kezelése alatt álló alsószinvarétig — keletnek a diósgyőri felső-kudor nevű 7 353/.. holdas szántóföldig — délnek az alsó-szinvaréttől — keletnek a felső-kudori szántóföld részlettől kanyarulatos folyásában egyaránt a szinvapatak választja el".

89 E mellett volt a Gentter és társai által bérelt, Kolba által megvásárolt 1597 helyrajzi számú, 3 348/1600 holdas telek. 1883-ból a gyár leírását is ismerjük. „A telepet egy emeletes főépület és egy kisebb melléképület képezi. A gyár berendezése. A rongy vágó teremben van 1 körforgású rongyvágó ós több kézi vágó asztal, poroló henger. A rongyfőző teremben 1 gömb alakú forgó rongyfőző. A papírosgépházban 1 hengeres papírgép, 2 kavaró kád, 1 szárító gép gőzzel fűtött hengerekkel, 1 hengerítő készülék, 1 papiros vágógép, 1 fényező gép 5 hengerrel, 1 vas szerkezetű csavarsajtó. — A motor 1 turbina 6 m eséssel, 40 lóerős munkaképességgel és egy 30 lóerős gőzgép a krompachi gyárból".

90 — Ez évben tehát merítőkád nem volt az üzemben. Az 1885. évi országos kiállításról szóló jelentés szerint a gyárat „jelenleg törekvő birtokosai többféle átépítés és új építkezés által merített papír utánzati gyárrá alakították át".

91 A gyár 1890-ben leégett.

92 Hogy a kár milyen mértékű volt, nem tudjuk. Jelentősnek kell azonban tartanunk, mert valószínűleg ez volt az oka annak, hogy Kolba Károly az évben a párizsi világkiállításon megvette az Escher Wyss cég legújabb típusú hengerszitás papírgépét, 4 db 50 kg-os hollandival együtt.

93 Lehetséges, hogy új erőgépeket is beállítottak, mert 1896-ban 80 lóerős víz- és gőz erőgépet közöl a forrás,

94 szemben az 1883. évi adat 70 lóerejével. Vagy pedig csak kijavíttatva felújították a régieket, s ennek köszönhető a 10 lóerős gyarapodás? — Van olyan adatunk

95 is, hogy egy újabb Erancis turbinát állítottak az üzembe, de a közlemény sem az időpontot nem adja meg, forrásra sem hivatkozik, így e kérdésben bizonytalanságba maradunk. Az üzem idealizált látképét egy 1902-ből származó levélpapírjának fejlécéről bemutatom (ld. 7. sz. ábra), leírására azonban a következő korszakkal foglalkozó cikkemben kerítek majd sort. Termelés A papírmalmi működés idejében a felhasznált nyersanyag a rongy volt, melyet a környékből szedettek.

96 A gyári korszakban azonban, legalább is a kezdeti időben a rongyon kívül facsiszolatot is használtak, melyet a javorinai facsiszolatgyárból szereztek be.

97 Valószínűnek tarthatjuk azonban, hogy Kolba, belátva a facsiszolat alkalmatlanságát, hamarosan felhagyott vele, visszatért a rongy kizárólagos használatához, és ennek köszönhette gyártmányainak közismerten kitűnő minőségét. Az üzem mennyiségi termelésére sajnos csak két időpontból van adatunk, de szerencsés elosztásban. A papírmalom 1846-ban évi 10 000 rizsma, vagyis 600 q papírt állított elő,

98 naponta tehát kb. 200 kg-ot. A gyár 1885-ben évi 1600 q papírt gyártott,

99 így naponta kb. 540 kg-ot. A gyárrá való átállítással tehát az üzem majd