Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

BOGDÁN ISTVÁN A DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR ELSŐ ÉVSZÁZADA (1802— 1900), Alapítás A diósgyőri papírgyár az egyetlen olyan papírgyárunk, amelyik a centenáriumot már nem ünnepelheti meg, idősebb annál. És érthető, hogy a kegyelet méginkább öregbíteni törekszik ezt az üzemet, a 18. századra téve alapítását. Lehet, hogy ünneprontásnak látszik, de ezt a mítoszt el kell oszlatni, mert a tényeknek nem felel meg, és a magyar papíriparnak sem lehet érdeke, hogy legrégibb üzemének eredetét megülje a köd. Az üzem vezetői „az évekkel ezelőtt lebontott egykori gyárkéményen szereplő' évszám és a már meg nem levő iratok — 1945-ben megsemmisültek — alapján. . . az 1782-es évszámot" tartották „legvalószínűbbnek" az alapításra, és ennek alapján ünnepelték meg 1957-ben a gyár 175 éves évfordulóját.

1 Ez az évforduló azonban a valóságban csak 10 év múlva, 1977-ben következnék be. A gyár elődjét, a papírmalmot ugyanis — az 1773., majd az 1786. évi sikertelen kísérletek után — 1802-ben alapították.

2 Az üzem vezetői azonban e tényállás-megállapítást a következő mondattal vetették el: „Viszont az is megeshet, hogy egyik vagy másik rideg; szívű történész néhány évet lealkuszik a gyár múltjából".

3 A helyzet az, hogy ha el is tekintek a fenti indoklás önellentmondásának, iUetve szakszerűtlenségének taglalásától, kénytelen vagyok a gyár-előd papírmalom alapításával és előzményeivel röviden foglalkozni, annak ellenére, hogy e kérdést említett két cikkemben már tisztázni véltem a leghitelesebb források: a levéltári iratok alapján. 1773-ban Mária Terézia utasította a magyar kamarát, hogy a magyar koronaés kamarabirtokok közül válasszon ki papírmalmok alapítására alkalmas helyet, A kamara a diósgyőri uradalmat tartotta megfelelőnek. A bécsi udvar rendeletére Altman Ernő cseh papírkészítő mester utazott a helyszínre, és elkészíttette az építendő papírmalom tervrajzait és költségvetését. A kamara nem tartva rentábilisnak a vállalkozást, nem javasolta a papírmalom felépítését. Mária Terézia elfogadta.az.indoklást és 1773. június 9-i rendelete megállapítja, hogy a diósgyőri papírmalmot nem lehet kincstári költséggel felépíteni.

4 1786-ban SzőUősy Ferenc, a diósgyőri koronabirtok kamarai felügyelője — akit az 1773-as kísérlet felbuzdított — megpróbálkozott újból az alapítással. Tervrajzot, költségvetést készíttetve kérte a kamarától a papírmalom felépítésének engedélyezését. Kísérlete sikertelen maradt.

5 18Ö0 novemberében Martinyi Sámuel papírkészítő mester kérvényt nyújtott be a diósgyőri koronabirtok kamarai felügyelőjének, Izdenczy Antalnak, amelyben közölte, hogy saját költségén papírmalmot kíván építeni, ezért kéri, hogy a kamara adja bérbe neki Diósgyőr felett, a Szinva-patak mellett azt a területet, melyet