Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Makkai László: Nagyüzem és gépesítés az ókorban

require so much physical effort and therefore machines were not introduced in the manufactures of the Greco-Roman epoch. The next step in evolution towards the development of modern large-scale plants was attained in Middle-Age by using the water-wheel for industry purposes. 1 Makkai László: A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről. Technikatörténeti Szemle 1962., Biológia és technika. Valóság 1966/2. A középkori technika előzményei ós történeti jelentősége (doktori értekezés tézisei). Bp. 1969. Jelen cikk a jelzett értekezés egyik — némileg összevont — fejezete. 2 Az itt bővebben nem tárgyalható kora bronzkori fejlődésről általános tájékoztatást ld. V. G. Childe: A civilizáció bölcsője. Bp. 1959., technikatörténeti vonatkozásban pedig Singer — Holmyard — Hall: A History of Technology I. és II. London 1954. 3 L. White: Medieval Technology and Social Change. Oxford 1965. 107-110. 1. 4 Leírása ós ábrázolása Singer — Holmyard — Hall i. m. II. 112 — 113.1. 5 TJo. I. 211-214. 1. 6 Uo. II. 86. 1. 7 L. Sz. Vasziljev — I. A. Sztucsevszkij: A kapitalizmus előtti társadalmak keletkezésének és fejlődésének három modellje. Magyar fordítása: Világtörténet 1966/11. 8 A rabszolgaformáció általános problematikáját, kutatási eredményeit tanulságosan foglalta össze S. Lauffer: Die Sklaverei in der griechisch-römisehen Welt. RapportS du CongréS Historique de Stockholm 1960. II. Magyarul jól használható Maróti Egon (szerk.): Rabszolgák az ókori Rómában. Bp. 1969. (Szöveggyűjtemény bevezetéssel.) 9 Varró: De re rustica I. 17/3. 10 Az elemi gépek eredetéről Singer — Holmyard — Hall i. m. II. 628 — 638. 1. 11 Vitruvii De Architectura Libri Decem. Lipsiae 1899. 1/1. és X/l — 2., az idézett kiadás 8-9, 242-243. 1. 12 R. J. Forbes: Studies in Ancient Technology. H. Leiden 1965. 24, 29 - 32. 1. 13 Máig leghasználhatóbb összefoglalás: H. GummeruS: Der römische GutSbetrieb als wirtschaftlicher Organismus nach den Werken des Cato, Varró und Columella. Beitrage zur Altén GeSchichte 5. Leipzig 1906. Hangsúlyozza a római nagybirtok árutermelő jellegét, a rabszolga- ós bérmunka kombinációt, a gépesítést, az erőteljes takarékoskodást a munkásra fordított költségekkel, az ipari önellátás minimális voltát, az agrárjelleget. 14 Corpus Inscriptionum Graeearum XH. 9. 191. sz. 15 Forbes i. m. 30-31, 37, 41. 1. 16 Uo. 31, 40-41. 1. 17 Uo. 46. 1. 18 Singer-Holmyard-Hall i. m. II. 231., 631. 1. 19 Uo. I. 518., 680. II. 233. 1. 20 Uo. II. 117. 1. rekonstrukcióval 21 Forbes i. m. 37. 1. 22 Uo., egyiptomi papiruszok alapján 23 Uo. 37. 1., első említés Egyiptomról, i. e. 20. 24 Uo. 39., 41.1. 25 Singer - Holmyard - Hall i. m. II. 116 - 117. 1. 26 V. ö. Endrei Walter: A taposómalomról. Élet és Tudomány 1959. évi Kalendárium, 194. s köv. 1. 27 Singer - Holmyard - Hall fe m. H. 110 - 111. 1. 28 Matolesi János: A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. Agrártörténeti Szemle 1968. 19 — 20. 1. 29 F. Braudel: Civilisation matérielle et capitalisme I. Paris 1967. 282. 1. 30 K. Merckel: Die Ingenieurtechnik im Alterthum. Berlin 1899. passim 31 Endrei Walter: Az ókori technika értékelésének revíziójáról. Történelmi Szemle 1961.