Technikatörténeti szemle 5. (1970)

HÍREK A MŰSZAKI MÚZEUMBÓL - Garamvári Pál: Az első magyar gázturbina helyreállítási munkái

2. ábra. A JR. 300 jelű turbina szerelés közben. • 1. Kompresszor 2. Hőkicserélő 3. Tüzelőtér 4. Turbina A kompresszor 10 fokozatú un. feles forgású, axiális rendszerű. 2,2 atmoszféra nyomásra sűrítette a levegőt. A levegő az ellenáramú hőkicserélőben 350° Celsiusra melegedett. A hőkicserélőből a levegő a tüzelőtérbe került, itt 450° Celsiusra melegedve a turbinába jutott, ahol a hőesés fele az álló, fele pedig a forgó lapátokra jutott, s átalakult mozgási energiává. Ennek a turbinának az érdekessége még az volt, hogy rövid ideig szénpor tüzeléssel is üzemelt. A szenet rostély-tüzelésű nyomás alatti kályhába égették. Erről sajnos semmi feljegyzés nem maradt meg. Brodszky Dezső professzor, a korábban említett cikkében is csak mint érdekességet említi meg. A bemutató után a korabeli sajtó lelkesen ünnepelte a feltalálót. A Műszaki Világ 1939. március 18-i száma terjedelmes cikkben ismerteti a gázturbinát. A gép ismertetése után így ír: „az előadó ismert szerénysége folytán csak beszámolt kísérleteiről, de nem fejtette ki új, nagy találmánya jelentőségét, a szakemberek előtt azonban nem kétséges, hogy ez az új erőgép milyen jövő előtt áll". Az elért siker igen nagy bizakodással töltötte el Jendrassikot ós munkatársait, Huszár Bélát, Martinka Györgyöt és Tretthan Jánost. Hamarosan a 100 lóerős kísérleti gép után megépítette a Csl jelű repülőgép gázturbinát (1940). Ez a gép azonban a várt 1000 lóerő helyett csak 302 lóerőt adott le. A további kísérleteket megfelelő mérőeszköz hiánya miatt nem tudták folytatni. A hiányzó műszert a háború miatt beszerezni nem sikerült és így a kísérletekkel 1943-ban teljesen leálltak. A Csl jelű turbina-kísérletekkel párhuzamosan folytak a JR 300 jelű 300'