Technikatörténeti szemle 5. (1970)

HÍREK A MŰSZAKI MÚZEUMBÓL - †Szent-Iványi György: A Műszaki Múzeum geodéziai műszer gyűjteménye

Nuss-féle távcsöves vonalzó A vonalzó hossza 790 mm, a távcső hossza 380 mm, fekvőtengely magassága a vonalzó fölött 200 mm, az objektív nyílás 28 mm, a távcső nagyítása 22-szeres. A távcsőhöz libella van kötve. A műszer teljes súlya 3,08 kg. Cégjelzés NUSZ A. F. PESTEN. Az 1840 körüli időből származik. Steffen-féle távcsöves vonalzó A vonalzó hossza 870 mm, a távcső hossza 355 mm, a fekvőtengely magassága a vonalzó fölött 175 mm, az objektívnyílás 30 mm, nagyítása 25-szörös. Magassági köre negyedkör, beosztása 360°-os rendszerű, 0° —50°-ig terjed, az osztás ezüstözött felületen van, legkisebb beosztása 30', leolvasó-berendezése noniusz, leolvasó képessége 5'. Készítője: STEFFEN J. IN OFEN, tehát ugyancsak magyarországi mester műve. A felsoroltakkal együtt 25 db — főképp bécsi eredetű — dioptrás és távcsöves vonalzó van a múzeum gyűjteményében. A mérőasztal felszereléshez tartozik, a tábla irányzásánál használt tájoló is. Sok különböző tájoló közül egyet kiemelünk. Voigtlander-féle busszola (iránytű), mérőasztal tájolásához Mérete 105 X 105 mm, kör átmérője 95 mm, súlya 0,46 kg. Beosztásrendszere 360°-os. A műszer készítője: W. VOIGTLÁNDER SEL. SOHN FRANZ IN WIEN. Az 1829—1844 közötti időben készült. Állandó szögek kitűzésére szolgáló műszerek között igen sok dioptra, gömb, henger és hasáb alakú dioptra, szögcső, szögtükör és prizma van a gyűjteményben, ezek közül leginkább a szögcsövek érdemesek figyelemre. Az elnevezés Kruspér István könyvéből származik. A szögcső a dioptra és a szögtükör kombinációjából származik, valószínűleg a szögtükör általános elterjedése előtti időből. A szögcsőben az egyenes irányt egy kis okulár nyílás és egy függőleges szál határozza meg, a derékszögű irányt egy tükör töri meg. A múzeumban két ilyen szögcső van. A felmérő eszközök között meg kell emlékzeni elsősorban a mérőláncokról. Hosszú időn át a mérőlánc volt a földmérés legtöbbet használt eszköze. A gyűjteményben két darab, 10 bécsi öl hosszúságú mérőlánc van. Nyelvünkbe mint területegység mérő kifejezés is használatos volt az „egy lánc" elnevezés, főleg a Duna — Tisza-köz déli részén. Egy lánc széles, tíz lánc A felmérő eszközök között meg kell emlékezni elsősorban a mérőláncokról, hosszú, tehát 1000 • öl volt az ún. „egy lánc". A háromszögelés, szintezés, részletmérés régi eszközei után, következzenek a térképfelrakás eszközei. Igen sok és igen sokféle ilyen eszköz gyűlt össze, ezek közül kiemelünk egy Kraft-féle szabatos részletpont felrakó felszerelést. Beszédes József mérnök hagyatékából került a gyűjteménybe. Készítője: E. KRAFT UND SOHN WIEN. A térképezéssel kapcsolatos eszközök a pantográfok is. Említésre érdemes két Voigtlander-féle pantográf tokban. A műszer ébenfából készült, réz alkatrészekkel, csont kerekekkel. Mindkét pantográf ma is használható állapotban van. Egyiknek készítője: J. C. VOIGTLÁNDER, az 1756-1797 közötti időből származik. A má-