Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Balogh Artúr: Adatok a vasutak motorizálásának történetéhez

Miután az a helyzet alakult ki, hogy a helyszínen lehetett a Diesel-üzemű vontatást tanulmányozni, 1913-ban Sármezey újból kiutazott Svédországba. Ez alkalommal az a kitüntetés érte — mint a motorvontatás kiváló szakértőjét —, hogy tanulmányai eredményéről a Svéd Államvasutak kikérte véleményét s a svédek ettől tették függővé a Diesel-üzem további fejlesztését. Kísérletei alapján megbízatásának megfelelően, véleményét összefoglalóan átadta. Megállapította, hogy a vasút nem mindenben járt a motorszerkesztő kezére, mégis az a véleménye, hogy az üzem némi javítás után feltótlenül tovább fejlesztendő. Kiemelte, hogy ennek a rendszernek különösen kisvasúti üzemeknél lehetne nagy fontossága ós szerepe. Sármezey elaborátuma Svédországban nagy visszhangra talált. Most már egy svéd magánvasút-társaság is áttért Diesel-elektromos vontatásra; 52 ülőhellyel felszerelt kocsit összes egyéb fülkékkel együtt üzemeltetett. Ez az üzem a következő eredményt mutatta: 6 hónap alatt 17 978 km-t futott a kocsi 16%-os emelkedésű pályán, minden üzemzavar nélkül. Üzemanyag fogyasztása a megállapított és megszabott értéken alul maradt. Sármezey elgondolása tehát sikerrel járt; elindította külföldön azt a nagy jelentőségű munkát amit a Diesel-elektromos vontatás jelentett. Ezek után Árpád Gyulával, a Westinghouse aradi gyárának üzemvezetőjével 1914 nyarán újból kiutaznak Svédországba azzal, hogy ha a Diesel-üzem a svéd vasutaknál további sikereket mutat fel, akkor idehaza saját üzeménél is bevezeti a Diesel-elektromos vontatást. Részletes tanulmányaik alapján arra a megállapításra jutottak hogy a svéd Diesel-motorok a vontatás szempontjából némi tekintetben tökéletesítésre szorulnak. Erre vonatkozólag a Diesel-motor gyárnak részletes javaslatot nyújtottak be. A javaslatra nem térünk ki bővebben, azonban két részletet szükségesnek tartunk kiemelni: A kocsi fékszerkezetéhez szükséges sűrített levegőt külön erre a célra beszerelt kompresszor áhította elő. Ez a berendezést semmiképpen sem egyszerűsítette. A javaslat ezzel kapcsolatban úgy szólt, hogy a szükséges levegőmennyiséget a motorhoz csatolt kompresszor első fokozatából csapolják le. Egy másik érdekes javaslat az volt, hogy az indításhoz szerelt indító légtartályt és indítószelepeket mellőzzék. A motort a motorkocsi világítására szolgáló akkumulátor áramának felhasználásával a Diesel-motorhoz csatolt dinamóval, mint motorral indítsák el. A szakemberek mind ezeket, mind a többi javaslatokat kétkedéssel fogadták. Nem maradt más hátra, mint ezeket a módosításokat Sármezey és Árpád felügyelete alatt bevezetni. Végeredményben a magyar és svéd szakemberek együttesen olyan üzembiztos Diesel-motort szerkesztettek, amely igen közel állott a benzinüzemű motor súlyához. A motor gyártási jogát a budapesti Láng gyár szerezte meg. Az első itt gyártott Diesel-motort a nyíregyházi kisvasutak egyik benzinmotorával cserélték ki. Sármezey szakemberi tekintélye ós hírneve annyira ismert volt, hogy a winterthuri Sulzer-cóg kikérte véleményét Diesel-motorjaik vasúti üzemű használhatóságára vonatkozólag. Az esetleg szükséges módosításokat is kérték közölni. A Sulzer-cég által gyártott vasúti Diesel-motorokról Sármezey megállapította, hogy a célnak nem felelnek meg, mert túlságosan bonyolult szerkezetűek. Főleg azt kifogásolta, hogy a szerkezeti részletek halmozása miatt néhány fontos alkatrész nehezen hozzáférhető. Emiatt minden javítás nagy és nehéz szerelő munkát igényel, ami vasúti üzemben igen hátrányos.