Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Balogh Artúr: Adatok a vasutak motorizálásának történetéhez

Meg kell még jegyezni, hogy a tarifát az utóbbi esztendőben leszállították és a közlekedést sűrítették. A kezdeti nehézségek azonban itt is jelentkeztek, mert sok volt az üzemzavar, amit az akkori motorok kezdetlegességének lehetett tulajdonítani. Kezdetben 30 lóerős De Dion — Bouton motorokat építettek be. 1901-ben a pittsburgi Westinghouse-gyár (USA) a franciaországi Le Havre-ban megkezdte a motoros autógyártást. Sármezey a Westinghouse-motorok bevezetése céljából Le Havre-be utazott, hogy a helyszínen győződjék meg a motorok használhatóságáról. Az itteni gyárban igen sok magyar mérnök dolgozott. Ezek közül elsősorban kell megemlíteni Böszörményi Jenőt és munkatársait: Fábián Gyulát, Árpád Gyulát és Fejes Jenőt. Sármezey Westinghous-nál kipróbálta az ott gyártott 40 lóerős benzinmotort és egyet azonnal meg is rendelt az elektromos berendezéssel együtt. A kedvező üzemi eredmények után még 12 motort vásárolt teljes berendezéssel és kicserélte vele a régi motorokat. A megnövekedett forgalomra való tekintettel azonban nagyobb teljesítményű motorokra volt szükség és javaslatára elkészültek a 6 hengeres 60 ós 90 lóerős benzinmotorok a hozzávaló elektromos berendezésekkel. A személyszállítás mellett a teherszállítások lebonyolítását is ezekre a berendezésekre állította át. Ezek a vasúti üzemben annyira beváltak, hogy 1909-ben már 42 motorkocsit szereltek fel ezekkel a motorokkal és a hozzátartozó elektromos berendezéssel. Az elért kedvező üzemi eredmények híre bejárta az egész világot. Egymás után jelentkeztek a külföldi vasúttársaságok képviselői Aradon, hogy tanulmányozzák az ottani üzemet és ellenőrizzék az eredményeket. Az Arad —Csanádi Vasutaknál a 14 tonnás könnyű helyi kocsik 30 lóerős benzinmotorjait 60 lóerőssel, a hozzátartozó generátorokkal cserélték ki. A 17 tonnás gyorsüzemű motorkocsik 70 lóerős benzinmotorjait pedig a már említett 90 lóerős motorokkal, a hozzá való szerelvényekkel cserélték ki. Megemlítjük még, hogy az ekként felszabadult motorokat az Alföldi Első Gazdasági Vasútaknái használták fel. Az eddigi eredmények továbbfejlesztésének következtében megalakult Aradon az első magyar automobilgyár. Arad város a lóvasút korszerűtlenné válása után autóbuszokat kívánt forgalomba hozni és erre pályázatot hirdetett. A felhívásra a Westinghouse cég is megküldte ajánlatát és közölte: ha megkapja a megrendelést, Aradon autógyárat alapít. A cég megkapta Arad város tanácsától az autóbuszokra szóló rendelést. A magyarországi gyár 1909-ben kezdte meg Aradon működését. A vezető személyek pedig az anyagyárban már korábban bevált magyar mérnöki gárda tagjai lettek. A műszaki vezető Böszörményi Jenő, a műhely vezetése Árpád Gyula kezébe került, míg a kereskedelmi ügyeket Dicker József intézte. Ezek után már az aradi gyár szállította az Arad —Csanádi Vasutak részére a motorokat. A motorok azonban további tökéletesítésre szorultak. Az automobilmotorokat ugyanis minden változtatás nélkül alkalmazták a vasúti üzemeknél, holott a két üzem között lényeges az eltérés. Más körülmények között dolgozik az autómotor és más viszonyok között kell a vasúti motornak dolgoznia. E nehéz feladat megoldása most már az aradi gyárra hárult és a szükséges változtatásokat Böszörményi Jenő, a gyár műszaki igazgatója dolgozta ki. Böszörményi Jenő egyik tanulmányában részletesen ismerteti a motoron végzett változtatásokat. Szükségesnek tartjuk e változtatások egyik fontos körülményét megemlíteni. Amíg az autó rugalmas kerekeken fut, addig a vasúti üzem motorja merev