Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozás tervezője és az Al-Duna szabályozás úttörője

3. ábra. Az üzem fényképe az 1854 — 70 közötti évekből. cionista vám és tarifa politikájával (pl. Németország 1880) kellett megküzdeni, addig a századforduló után már a fokozódó gabona spekulációval is (pl. az orosz­japán háború hatására a terményárak felszöknek, de a lisztpiacon nem alakul ki háborús konjunktúra). A spekuláció mérvét jól mutatja, hogy csupán 1907-ben 13,70—24,80 Frt között mozgott a mázsánkénti gabonaár. 16 De egymás után alakultak a kapitalizmus imperialista szakaszának megfe­lelően a különböző kartellek és monopolszervezetek is, pl. a zsák és juta kartell, vagy az osztrák biztosítótársaságok monopóliuma, mind a magyar malomipar ren­tabilitását csökkentették. Az István malom felvásárlási területén, elsősorban az Alföld keleti és déli ré­szén az aszály miatt 1890 körül, de 1900 után több éven át ismételten gyakran 30 — 40 %-kal volt gyengébb a termés, mint az ország más területein. 17 Ráadásul a 19. század utolsó évtizedeiben ezen a részen sorra alakultak a nagy gőzmalmok, pl. Arad, Békéscsaba, Nagyvárad, Miskolc, Hatvan, Szolnok, amelyek természetsze­rűleg nemcsak az értékesítésben, de a felvásárlásban is versenytársak voltak, ki­vált a szűk termésű években. A 19. század utolsó évtizedében a magyar malmoknál tapasztalható, hogy rész­vényük jórésze, egyes esetekben az egész üzem egy-egy bank kezébe kezd át­csúszni. 18 Az István malomnál 1844-ben egyetlen részvény sem volt bank kezében. 1896-ban a Debreceni Takarékpénztár tulajdonában 207 db, a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Bank kezén 15 db részvény volt. Ha ezek együttes száma: 222 db elenyésző szám is az akkor kibocsájtott 3702 db-os részvényszámnak, mégis egy olyan kezdeti lépésnek tekinthető, amely 191 l-re elvezet az önállóság megszű­13 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom