Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozás tervezője és az Al-Duna szabályozás úttörője

SZŰCS ERNŐ A DEBRECENI „ISTVÁN" GŐZMALOM 1843. június 12-én Rádl József debreceni kereskedő felhívást bocsát ki egy, a környék termését feldolgozó gőzmalom alapítására, amely a pesti József Malom mintájára részvénytársasági alapon jönne létre.

1 A tervezet kedvező fogadtatásra talált Debrecen társadalmában, különösen a kereskedők között, akik a század elején, a napóleoni háborúk idején meggazdagodtak, így gazdaságilag képessé váltak a kor Európájának gazdasági rendjéből, a kapitalizmus létrejöttéből fakadó új követelményeknek megfelelően városukban megszervezni egyrészt az újszerű hiteléletet, másrészt az iparban létrehozni a termelés tőkés társulásos módszerét. A hitelélet új formájára létrehozták a Debreceni Első Takarékpénztárt, amely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank után az ország második ilyen jellegű intézménye volt. Az ipar területén pedig a városban elsőnek, országosan másodiknak e malom alapítására került sor.

2 Az alapítás formája részvénytársaság volt. Ugyanis a kor viszonyai között a magyar iparfejlesztés számára ez az út volt járható, hiszen az ország függő viszonya nem tette lehetővé olyan egyéni tőke kifejlődését, amely egymaga képes lett volna ilyen nagyságrendű üzemet létrehozni. Lényege e szempontból a részvénytársaságnak, hogy sok kistőkét von össze. Ugyanakkor e két üzem (József és István malom) kijelölte azt az iparágazatot, ahol az önálló nemzeti iparfejlődés lábát megvethette, nevezetesen a malomipart. Az osztrák tőkéseknek érdekük volt, hogy egy fejlett malomipar révén olcsó liszt és kenyérár alakuljon ki működésük területén, ami lehetővé tette számukra, hogy munkásaik bérét alacsony szinten tarthassák. Kétségtelen, hogy Ausztriában, különösen Bécs körül, a XIX. szd. elején a kor színvonalán álló, fejlett technikájú gyárjellegű malomipar alakult ki, de a későbbiekben a növekvő szükséglethez Ausztria nyerstermény készlete már nem bizonyult elégségesnek, ugyanakkor a mezőgazdasági jellegű Magyarországon ez biztosítva volt. így az általánostól eltérően, ennek a magyar iparágnak a fejlődését nem akadályozták az osztrák tőkések, sőt, mint láttuk, az olcsóbb árak miatt érdekük is volt ennek fejlesztése. Az országon belül pedig a nagybirtokos osztály is egyet értett ezzel a fejlesztéssel, hiszen így a gabona eladási lehetősége jelentősen megjavult. Az alapítás gondolatának gyors sikerét mutatja, hogy a Rádl-féle felhívás megjelenése után alig két nappal (június 15-én) már annyi aláíró volt a részjegyekre, hogy beadvánnyal fordulhattak a városi tanácshoz, amely aztán még ez év október 2-án megadta a társulás létrehozására az engedélyt.

3 A tervtől a megvalósulásig azonban hosszú és göröngyös út vezetett el. Az ala-