Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozás tervezője és az Al-Duna szabályozás úttörője

gasságának meghatározása érdekéhen, egyik legjelentősebb, munkája: az első országos, tengerszintre vonatkoztatott szintezési hálózat.

9 Vásárhelyi szakirodalmi tevékenysége, méreteit tekintve, viszonylag szerény, tudományos értéke azonban igen jelentős. Kezdetben elsősorban a gyakorlati tevékenysége során felmerült háromszögelési, térképezési és folyószabályozási kérdések foglalkoztatták. Az első jelentősebb elméleti tudományos igényű tanulmánya „A budapesti állóhíd tárgyában" c. írása,

10 melyben az 1838. évi árvíz tanulságai alapján ismerteti a fővárosi Dunaszakasz hidrológiai viszonyait, valamint a Berettyó szabályozásáról szóló akadémiai székfoglaló dolgozata

11 (1839). Ezt követte a Duna-szabályozás kérdéseiről és általános elveiről szóló jelentése (1840),

12 mely azonban kéziratban maradt. E tanulmányait már a gyakorlati problémák tárgyalásának egyre mélyebb és szélesebb körű hidrológiai-hidrometriai megalapozására való törekvés jellemzi. Legjelentősebb elméleti munkája a folyóvíz sebességeloszlásának törvényszerűségeit vizsgáló s nemzetközi viszonylatban is úttörő tanulmánya, mely a Duna-mappáció korában páratlan mérési anyagának felhasználásával készült.

13 Mind a sebesség- és vízhozam-mérések anyaga, mind az ezeken alapuló mérési eredmények úttörő jelentőségűek: a Duna budapesti szelvényében pontonkénti szárnyméréssel végzett vízhozammeghatározásokhoz hasonlóra nincs korábbi példa, elméleti következtetéseihez hasonló eredményekre pedig, amelyek szerint a függőleges irányban mért sebességek megoszlása parabolát ad, csak jóval Vásárhelyi után jutottak a Mississippi felmérés kiváló amerikai mérnökei: Humphreys és Abbot (1850—1860). A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyveiben 1845-ben magyar nyelven megjelent tanulmány azonban külföldön ismeretlen maradt, ami annál sajnálatosabb, mert — mint azt Kolupaila professzor ismert hidrometria-történeti munkájában megállapítja — ebben a tanulmányban található a vízhozamgörbe egyik első grafikus ábrázolása is.

14 Tudományos és gyakorlati-műszaki munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1835-ben levelező, majd 1838-ban rendes tagjává választotta. Gyakorlati szempontból legjelentősebb alkotása, fő műve a Tisza-szabályozás terve. Mint ismertetett elméleti munkája a magyar hidrometría addigi eredményeinek első értékesítése volt, úgy ez is az elődök és a kortárs vízimérnökök valamennyi vonatkozó eredményének felhasználásával készült. Elsősorban a Lányi Sámuel vezetésével végrehajtott Tisza-felmérés (1833—1846) hatalmas adatanyagán alapult, s nemcsak a felmérés során készült részlet-terveket használta fel, hanem a korábbi lavaslatok és tervek egész sorát is — legalábbis Ballá Antaltól Huszár Mátyásig. Ennek eUenére vitathatatlan, hogy az említett tervek továbbfejlesztésével, egységes koncepció keretében való összefoglalásával készült — s Széchenyi vízügyi programjával összhangban álló, azt műszakilag alátámasztó! — egységes és általános Tisza-szabályozási terv Vásárhelyi Pál alkotása.

15-16 A tervvel kapcsolatos tévedések az önkényuralom és a kiegyezés utáni időszak munkálatainak vezetője Herrich Károly mesterkedéseire vezethetők vissza. Herrich előbb a munka érdemeinek kisajátítása érdekében eltüntette a Vásárhelyiféle terv második, végleges változatát, majd pedig, a szegedi katasztrófa után, hogy a felelősséget magától elháríthassa, Vásárhelyi „Előleges javaslatára" — csupán a Felső-Tiszával foglalkozó terv-vázlatára — alapozta a Vásárhelyi-féle terv tudatosan félrevezető ismertetését és bírálatát. így történhetett, hogy érdemeinek egyik irányú túlértékelése: a térképészhidrológus Vásárhelyi előtérbe állítása ellenére — a háttérbe szorított tervező és ki-