Technikatörténeti szemle 5. (1970)
KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozás tervezője és az Al-Duna szabályozás úttörője
Vásárhelyi Pál régi székely nemesi családból származott, mely a kor haladószellemű honoratior — vagyis értelmiségi-hivatalnok — rétegének tipikus képviselője volt. Szepesolasziban született 1795. márc. 25-én. 1 A filozófiai tanfolyamot Eperjesen végezte; utána Borsod megye mérnöke mellett gyakornokoskodott (1814— 1815), majd a pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében, az „Institutum Geometricum"-ban szerzett oklevelet 1816-ban. Rövid ideig ismét különböző megyei mérnökök meUett működött, majd vízimérnöki tevékenységét Huszár Mátyás, a kor legképzettebb geodétája mellett kezdte meg 1819-ben a Körösök felmérésénél. 1826-tól, ugyancsak Huszár mellett a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829-től vezetője. Irányításával és közvetlen részvételével készült a Duna Pétervárad és Orsova közötti szakaszának felvétele, és ezen belül a legnehezebb al-dunai szakasz térképe 1:7200-as méretarányban (1832— 1833). De az ő elgondolásai szerint és vezetésével készült el (1832-től kezdve) a Duna-mappációnak — az időközben bekövetkezett mederváltozásokat is rögzítő — revideált térképe is mintegy 2500 lapon 1:3600-as méretben. Ezzel egyidejűleg került sor a Duna kereszt-szelvényeinek felvételére is, kereken mintegy 10 000 szelvényben, és készült el ezek alapján a folyó részletes hossz-szelvénye. A munkálatok során felújították a vízmércéket, több szelvényben vízhozammérést végeztek, számos jég-szelvényt vettek fel, majd a páratlan méretű vízrajzi felmérést a Felső-Duna mederváltozásainak ismételt rögzítése tette teljessé (1832—1846). 2 A Körösök és a Duna felméréséhez hasonló méretű és színvonalú munka — melyekben Vásárhelyinek is igen jelentős, sőt az utóbbiban vezető szerepe volt — abban az időben sehol a világon nem készült. Ezt a magyarellenességéről ismert akkori osztrák építészeti főigazgató Rauchmüller von Ehrenstein is elismerte,, mondván, hogy a felvételek részletességük és tökéletességük alapján „bátran nevezhetők a világ első folyami térképének..." Különösen jól mutatja a végzett munka szabatosságát ós pontosságát, hogy a mederváltozást nem szenvedő, alapkőzetbe vájt Al-Duna térképét még hatvan év múlva is alapul lehetett venni a folyó korszerű szabályozásánál (1890— 1898), mint azt a hazai és külföldi szaksajtó egyaránt kiemelte. Ezekre a Vásárhelyi-féle Al-Duna-térképekre a bécsi Duna-Egyesület (DonauVerein) hívta fel először a figyelmet az Al-Duna-szabályozás történetét ismertetődokumentum-gyűjteményében. 3 Az itt közölt Vásárhelyi-féle Al-Duna-térkép, néhány kereszt- és hosszszelvény, valamint szabályozási terv mindmáig minden, amit a XIX. század eleji nagyszabású, európai- sőt világviszonylatban is páratlan méretű és színvonalú magyar folyami térképezés eredményeiből a nemzetközi szakmai közvélemény, mint történeti dokumentumot megismerhetett! (E kiadvány anyagát vették át és közölték később Gonda B., Timonov V. E. és Castner I. 4 stb. munkái is.) E térképek értékét legtömörebben és legtalálóbban talán a Danubius c. folyóirat jellemezte 1889-ben: „Das unvergängliche Verdienst Vásárhelyi's bildet es nun, die Felsenpartien in einer so exacten Weise untersucht und aufgenommen zu haben, dass sich auf Grund seiner Plan nahezu mit apodiktischer Gewissheit arbeiten lässt. Als Hydrotechniker die ihm Nachmessungen und Stichproben an tausenben von Sondierungen vorgenommen hatten fanden seine Aufnahme correct und unumstösslich sicher..." („Vásárhelyi elévülhetetlen érdeme, hogy a sziklamedret olyan pontosan tanulmányozta és mérte fel, hogy térképe alapján teljes biztonsággal lehet dolgozni. Amikor a mai vízimérnökök sokezer mélységmérését szúrópróba-szerűen utána mérték felvételeit teljesen pontosnak és megdönthetetlenül biztosnak találták... ") 5
