Technikatörténeti szemle 4. (1967)
KÖZLEMÉNYEK - Mendele Ferenc–Németh B. Ferenc: A kiskunhalasi műemlék-szélmalom helyreállítása
eredményeztek. Az alacsony malomházban pedig nem is lehetett más rendszerű szerkezetet építeni, mint a korábban kialakult, alsó meghajtású őrlőberendezést." 10 Az alulhajtós szélmalmot —- ahol az őrlőkő és a meghajtó szerkezet a földszinten volt — Sáfrik József „ . . . alakította át felül hajtásnak, mert így . . . több hely maradt alul a gabonás zsákoknak . . . Itt ő aztán még jobb lisztet is tudott előállítani, mert rendes liszt láda 'és abban selyem szita volt, ami a másik szélmalmokban nem igen volt". 11 Az 1900. körül történt átépítésnél, korszerűsítésnél 12 a szélmalmot egy szinttel megemelték, megfejelték. Ettől kezdve a földszinten, a lisztespadon helyezték el a szitákat, itt tárolták az őrleményt (ládákban, zsákokban), és itt tartózkodott, pihent a molnár is. A három pár őrlőkövet az első emeleti szinten, a kőpadon helyezték el. A második emeleten — a sebeskerék-padon — a vízszintesen elhelyezett sebeskerék és a három kőorsó kapott helyet. A fölfelé szűkülő, csonkakúp alakú malomépület legfelső szintje a nagy dob padja, amely összefügg a nagy (széles) kerék padlással". 13 A szélmalom azonban korszerűsítése ellenére sem tudott sokáig versenyezni a műmalmokkal. A centrifuga szita (gyors szita) felszerelésével igaz itt is osztályozott liszttel szolgálhatták ki az őrletőket, de az üzemeltetés a széltől függött, ezért kedvezőtlen széljárás, vagy szélcsend esetén néha hetekig sem tudtak dolgozni. 1 ' 1 „Egy-egy mónár életibe háromszó, négysző is előfordul, hogy egy álló hónapig se fútt akkora szél, hogy a malmát elindíthatta vóna." 15 Az állandó üzemeltetés érdekében 1919 J ben ,, .. . szereztek . . . egy cséplőgép kazánt és azt beszerelték 16 . . ., de annak kellett a tüzelő anyagot vinni, aki őrletett." 17 A hengerekkel és a korszerű szita-rendszerekkel felszerelt műmalmokkal, — elsősorban a differenciáltabb minőség és az időre pontos, korlátlanabb mennyiség miatt — vámleszállítással sem tudnak a szélmalmok versenyezni. Nagyobb helyreállítási, javítási munkára ezért az I. világháború után már nem is tudnak költeni, pedig „ . . . alig volt szélmalom, amelyiket egy molnár életében a vihar többszörösen össze ne tört volna, különösen a vitorlákat, de ilyenkor belső törések is keletkeztek, s a hetekig tartó költséges javítási és újraállítási munka a molnár egész 9 Nagy Szeder István — aki a szélmalmot 1952—53-ban részletesen felmérte — lehetségesnek tartja, hogy a malomépület az ún. „halasi régi pózna" mértékegység, illetve ennek beosztása szerint épült ez a fajta hosszmérték... egyedül álló az országban és nyoma, illetve használata pontosan kimutatható például a ref. templom, vagy a város 1761. évi térképén... A fő érdekessége az — már 1772-ben is régi volt a neve! —, hogy a szokásos öl rendszer hatos osztásával szemben ez négyes rendszerű. Természetesen több szélmalom vizsgálata adna megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy vájjon ez a hossz-lépték a régi szélmalom építésénél is feltétlenül alkalmazást nyert-e . .." (Bm. OMF Irattár, 11.599/1964. sz.) 10 Pongrácz Pál, A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei. A malmok. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. (Bp., 1957) 53. 11 Csonka Mihály, i. m. 76. 12 Sáfrik József a Rekötye pusztai malmát eladta és 1901-ben vette meg a most helyreállított malmot. A malomért 36 évig (1937-ig) életjáradékot fizetett Hunyadi Antalnénak, előbb pénzt (280,— Ft-ot), majd 1916-ttól 12 q őrölt gabonát évenként. (Kovács Benőné adatközlő.) 13 Lambrecht Kálmán, A magyar szélmalom. Ethnographia, XXII. (1911) 90. 14 Az 1920-as évek végén beszerelt centrifuga-szitát nem sokáig használták, mert alig 10 év múlva leállnak a lisztőrléssel. Az 1930-as évek végétől már csak darálnak a Sáfrik-szélmalomban is. 15 Nagy Czirok László, i. m. 18. 16 Pontosabban, a cséplőgép-kazánt a malompart mellé állították és szíjtárcsák közbeiktatásával hajtották meg az őrlőkövet. 17 Csonka Mihály i. m. 76—77.
