Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Mendele Ferenc–Németh B. Ferenc: A kiskunhalasi műemlék-szélmalom helyreállítása

MENDELE FERENC—NÉMETH B. FERENC A KISKUNHALASI MŰEMLÉK-SZÉLMALOM HELYREÁLLÍTÁSA A Kiskunságon — így Halason is — a XIX. század második felében működött a legtöbb szélmalom. Kiskunhalason ,,. . . az első szélmalmot a Kuruchalomra 1799-ben építették".

1 18484>an 12,

2 1874-ben 15 szélmalom volt a városban.

3 A Millenneum évében 87 száraz- és szélmalom működött Halason. A város külterületén 17, a belterületen 18 szélmalom pontos helyéről is tudunk. 1863-ban azonban itt is felépült az első gőzmalom és ettől kezdve a natúrmalmok — köztük a szélmalmok — jelentősége, majd számuk is rohamosan csökken. Az első három műmalom felgyújtása''

1 és a natúrmalmok korszerűsítése ellenére az 1930-as évek végére az utolsó szélmalmokban is leállnak az őrléssel. A még megmaradt malmokat — 1933-ban 14 szélmalom állt Kiskunhalason

5 — ettől kezdve már csak darálásra használják. A II. világháború végéig nagyrészt ezeket is lebontják és ma már csak a műemléki minősítésű

6 Sáfrik-féle szélmalom (hrsz: 3014) utal a város százév előtti virágzó malomiparára.

7 A malom története A város belterületén, a Kölcsey és a Linhardt utca sarkán álló szélmalom ,, . . . régi típusú, alul járó . . ." malomnak épült,

8 feltehetően a XIX. század közepén.

9 ,,A Kiskunság széltől szabadon járt sík vidéken a kis szilárdságú, erősen homokos agyagból vert vályogfalak — ugyanis — alacsony tömegű malomházat 1 Nagy Szeder István, Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. (Kiskunhalas, 1935) 72. 2 Janó Ákos, Gazdasági élet. Kiskunhalas helytörténeti monográfiája. I. (Kiskunhalas, 1965) 100. 3 Nagy Szeder István i. m. 72. 4 Nagy Czirok László, Száraz és szélmolnárok élete a Kiskunságon. Múzeumok Központi Propaganda Irodája. (Bp., 1959) 3—4. és térkép mellékletek. 5 Nagy Szeder István, i. m. 72. 6 Az ÉM. Országos Műemléki Felügyelőség — műemlék, műemlékjellegű és faluképi jelentőségű (M, MJ, FK) minősítéssel — összesen 44 szélmalom védelmét kívánja biztosítani. Ezek közül — Pongrácz Pál javaslatára — kilencet tartunk különösen értékesnek. A kiválasztott 9 szélmalom egyike Kiskunhalason Sáfrik József volt malma. 7 A város külterületén még két szélmalom áll. Balotaszálláson (jelenleg önálló tanácsú község, 1952-ig Kiskunhalashoz tartozott) Zilah István malmának már csak a falai állnak. Fehértón az 1902-ben épült Németh Buhin-féle szélmalomban az őrlőkövek, a bálványtengely, a futókerék, a kőorsók és a villásvasak még megvannak. 8 Csonka Mihály, Észrevételeim és emlékeim a múltból. (1954) 8. Egy szélmolnárról, 76. Kézirat a Thorma János Múzeumban, ltsz. A.3649. 14 Technikatörténeti Szemle 209