Technikatörténeti szemle 4. (1967)
TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép
1623-ban megtiltják kivitelét az állam területéről; 51 1610-beli adat igazolja, hogy 15 és efeletti szalag készül egy gépen. 52 Igaz, hogy Leydenben már 1621-ben lázadást okozott a gép, 1623—41 között Hollandiában, 1664-ben a spanyol tartományokban, 1685-ben a Német Birodalomban tiltják el. De az tévedés, hogy mindenütt kezdettől fogva ellenségesen fogadták. 1665-ben Frankfurtban a húsvéti vásáron mutatták be a széket nagy sikerrel. Ekkor kéri Beter Stangen gépének szabadalmaztatását és mestertársai kijelentik, hogy ez semmilyen módon nem árt nekik. 53 Hasonlóképpen Baselben is meghonosítja a széket egy Hollandiában járt takács (1660—65). 54 A gép eljut Franciaországba (1666), Angliába (1670 előtt). 55 1670 körül azonban mind e helyeken is fordul a kocka: Baselben néhány szalagfajtára korlátozzák termelésüket, Londonban lázadás tör ki, Hamburgban elégetik a malmokat, Franciaországban hatósági rendeletre kell összetörni őket stb. Mi okozza ezt a gyökeres fordulatot? A selyemfilatórium titkát bíró városok évszázadokig maguk gondoskodtak arról, hogy ne következzék, be túltermelés; a gép bonyolultsága, méretei, a selyem drágasága is megnehezítette az eljárás gyors elterjedését. A szellemes szalagszövőgép működését a 16 éves bázeli Hoffmann-Müller rövid idő alatt meg tudta tanulni, alkatrészenként kicsempészte Hollandiából és azonnal termelésre fogta őket szülővárosában. Nem csoda, hogy rövid időn belül súlyos túltermelési válság következett be és hogy ez egyedül nagy termelékenységüknek volt köszönhető, annak a császári pátens is hangot ad: ,,. . . wegen der mit leicht und bequemer Mühe und weniger Persohnen, auch dahero mit geringen Unkosten in mehrer Meng zu verfertigen stehender Arbeiten sehr nützlich und vorträglich scheinende Schnur-Mühlen . . ." Ezen túl rámutat a válság következményeire: ,, . . . viel tausend Persohnen und gantze Familien an den Bettelstab gebracht werden . . ," 56 A termelékenységváltozás mértékét talán eltúlozza a rendelet. Való, hogy 12—16—20 vetélős malmok működtek, de „gägen Ernährung einer Persohn, wohl sechzehn andere zu Grund gerichtet.. . werden müssen . . ." alighanem túlzás, hiszen egy szalagon bekövetkezett fonalszakadás vagy bármely más hiba a teljes szerkezet leállításával járt. Idővel viszont 40-re szaporodott a szalagszám és ekkor már reális fenti aggodalom. 57 Éles fényt vet a céhes mesterek elkeseredett harcára az augsburgiak petíciója. 58 Ennek legérdekesebb melléklete egy minta-dokumentáció, amely szembeállítja a kézi és gépi úton gyártott szalagokat. 59 Ma is meg lehet állapítani, hogy a „Mühlarbeit" mintái nemcsak felveszik a versenyt a kézműves munkájával, hanem egyenletesebbek is annál. 60 A gépi 51 Pilisi, J., L'invention du métier a la barre. L'Industrie Textile. (1961). 52 Posthumus i. m. III. No. 362. 53 Az értékes irat a Wien-i HHStA Privilégia állagában található: „ ... uns bis dato keinen Eintrag oder schaden in unser Handwerck gethan." Seid-Sut 488 ff. 54 Pilisi i. m. 55 Uo. 56 Wien 1685. február 19-i tilalomból. 57 Pilisi i. m.-ban közölt 1716-beli levélből: „...un seul pouvoit façonner 40 pièces de ruban par un seul ouvrier ..." 58 HHStA Privilégia A—B 124 ff. 59 Uo. 132. 60 A gépi munka szép példányai láthatók a Bibliothèque Na t. Richelieu gyűjteményeiben és Pilisi is közöl két 1735. évbeli bázeli damasztmintás szalagot.
