Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

egyenletesen elosztott spirális elrendezése. Ily módon 10 és annál több ütőelem működése vált lehetségessé az erőforrás ésszerű kiaknázásával. Itt is felmerül a gyanú: nem keleti hatással álluhk-e szemben: Al Dzsázári egy 1205-beli kéziratában öszvér hajtotta 4-részes vízemelő járgányt látunk, az igazi többszerszámos munkagép prototípusát.

32 Itt négy, a vízszintes tengelyre szerelt, egymást kiegészítő fogaskerék szegmentum ismerhető fel, az erő igénybevételének egyenletes elosztásáról tanúskodva. A többszerszámos malmok bizonyítható európai példái sajnos mind a 14—15. századból idézhetők csak. A huszita háborúk mesterének, Mariano, Fantana kéziratai a Waldburg-Wolfegg Hausbuch 3—4 kölyüvel működő gépeket ismertetnek.

33 A 16. századtól a 4—6 ütőelemmel felszerelt papírmalmok, kallók, érctörők, kenderkölyük stb. közönségessé válnak. A többszerszámos munkagép ezen első ága látszólag folytatás nélkül maradt. A valóságban két oldhalnajtás sarjadt belőle —legalábbis az idő és térbeli egyezés bizonyos jelei erre vallanak. Az egyik a bütykös dob keletkezése, amely a korai automaták (harangjátékok) programvezérlő berendezéseként utóbb nagy jelentőségre tett szert.

34 A másik viszont az igazi, ipari forradalmat előidéző sokszerszámos gépek családja. Egy energiaforrás — sok szerszám A bütykös tengelyről hajtott munkagépek olyan nehéz vagy monoton munka alól mentesítették az embert, amely kis figyelmet, jelentéktelen kézügyességet igényelt. Ahhoz, hogy egy nagyobb bonyolultságú, több műveletelemből álló munkát gépesíteni lehessen, számos, egymással időben és térben koordinált mozgást kellett mechanikai módszerekkel reprodukálni. Az érctörés csak egyetlen ismétlődő vertikális mozgást igényel, a fűrészelésnél a szerszám lengő mozgásán kívül a fa egyenletes továbbítása is szükséges, a fonás a laza szál egyenletes adagolását, az előfonal nyújtását, majd sodrását és felcsévélését is jelenti. A középkorban tökéletesedő óraművek elvileg a legbonyolultabb gépek megkonstruálását tették lehetővé, s így az óra és a malom lényegének egyesülése

35 csak ideigóráig váratott magára. Ha azonban kis energiaigényű nagy bonyolultságú műveletek gépesítésére kerülhetett sor, mi sem akadályozhatta, hogy e termelőeszközök sok szerszámmal működjenek. A malom többszerszámos változatai, mint láttuk, a 11—12. században keletkeztek Nyugat-Európában, a 12—13. században igazolhatók egyértelműen az első kerekesórák

36 és a 13. században fel is tűnik az első sokszerszámos gép: a vízzel hajtott selyemcérnázó malom. Első hiteles adataink a 14. század elejéről származnak,

37 1331-ből már 100—200 orsós malmok működésére van bizonyíték. 32 Forbes, i. m. II. 9. ábra. 33 Lásd Feldhaus Lexikon „Stampfe" és „Schiesspulvermühle" címszavait. Előbbinél olvassuk: „ ... dye stampff gent all drey in ain loch ainer auff der ander ab ..." — tehát a szerszámok egy helyre mérték a csapást (15. század eleje). 34 Endrei W., A programvezérlés keletkezése. Történeti Szemle (1960) 1. sz. 35 Hogy ez nemcsak elmélet, arra bizonyíték, hogy a 14. századi Milánóban óraműves őrlőmalmokat szerkesztettek. Gualvaneo de Fiammá. „De gestis Azonis vicecomitis": „ ... adinvenerunt facere molendina quae non aqua aut vento circumferuntur, sed per pondéra contra pondéra sicut fieri sólet in horologiis." Idézi Lynn White, i. m. 124. 36 Aus der Frühzeit der Raderuhr. Deutsches Museum Abhandlungen und Berichte (1964). 37 Egy luccai céhszabályzat 1908-ban halállal fenyegeti a városon kívül iparűzőket, akik elterjesztik a titkos eljárásokat.