Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

létrejöttéhez tehát a társadalmi és műszaki érettség feltételem kívül egy elfogulatlan, konvencióktól mentes képzelőerő szükséges. Ez 'természetesen az érettség időszakában nagyobb eséllyel fejthető ki, hiszen többen gondolkoznak ekkor megoldáson, az eszméket kedvezőbben fogadják és gyorsabban terjednek is el. Egy energiaforrás — több szerszám Ügy látszik ilyen helyzet alakult ki a 11—12. században Nyugat-Európában, amikor a malmok száma gyorsan nő és számos variánst képez. Ennek során keletkeztek a bütykös tengelyről hajtott malomtípusok: kallók, kölyük, zúzok stb. Semmi okunk sincs feltételezni, hogy azonnal több kalapácsot, kölyüt működtettek ezek a malmok. Megítélésünk szerint két, mereven el nem választható szakaszra bontható e szerszámok gépesítése. Az eredeti munkában (kovácsolás, érctörés) a szerszám felemelését és a megmunkálandó anyagra való sujtását emberi erő végezte. Az első szakaszban a szerszámot rugózó vagy ellensúlyos fárúdra rögzítették, amely ütés után ismét felrántotta, s így az embert megkímélte a munka nehezebbik részétől; itt a keleti eredetű „saduf" (gémes kút) hatása tételezhető fel. Szép számmal ismeretesek ilyen szerszámsor ábrázolások is a 15—16. századból; minden kölyűt vagy emelőt külön személy szolgál ki. A második szakaszban az ember szerepe teljesen háttérbe szorul: a szerszám és az erőgép között kényszerkapcsolat jön létre. Ennek keletkezését ma már nehéz rekonstruálni. Annyi bizonyos, hogy a hellenisztikus korszak mérnökszerzői ismerték a fogasléc-fogaskerék erőátvitelt

28 és az egyfogú fogaskereket is.

29 Az egyfogú kerék és az egyfogú léc kapcsolata a malmok bütykös tengelyének és az ütőelem működésének elvi prototípusa: a fog (bütyök) minden egyes fordulatára a lécet (kölyüt stb.) felemeli és visszaejti. Persze közönséges himbaszerkezet is ellátja a feladatot. Nem tudjuk, mikor és hol történt meg a döntő lépés e téren az emberi izommunka kiszorítására.

30 Az első bizonytalan hírek 10. századi olasz kallóra, 11. századi német és francia hámorra, francia kenderkölyüre és cserzőmalomra utalnak, de a 12. században szinte minden országban általánossá válnak a bütykös tengelyű malmok.

31 Az ily módon gépesített egyszerű ütő-törő-zúzó munka nyújtja az első lehetőséget a többszerszámos munka kialakítására. Ha valaki a mechanizmus hatásfokát növelni akarta, 180 fokos szögben két, esetleg 120 fokos szögben három bütyköt szerelhetett a tengelyre, miáltal egy fordulatra két, ill. három ütés volt mérhető az anyagra. Az első igénybevétele ez ^esetben is egyenlőtlen, a csúcsidők mellett hasznosítatlan szakaszok maradnak. Ennek kiküszöbölése csak az elv kiterjesztése révén volt lehetséges. Korán előfordulhatott, hogy a második bütyköt vagy emelőt pl. fújtató, ill. szivattyú esetén a tengely szomszédos pontjára helyezték, hogy a légáram vagy vízadagolást minél folyamatosabbá tegyék. Kézenfekvő ötletként kínálkozott az ütőszerkezeteknél is 2—3, majd több bütyökkoszorú elhelyezése vagy az összes bütyök 28 Philon, Pneumatika 64. 29 Vitruvius, De architectura 10, 9. 30 Már itt felmerül a probléma: nem távol-keleti eredetű-e a találmány. Kínában rizs hántolására már i. u. 290-ben használtak alulcsapó vízikerékkel hajtott kölyüt. Lynn White, i. m. 81. 31 A sokféle malom típust és szerkezetét kitűnően ismerteti Pongrácz Pál sajtó alatt levő könyve (Régi malomépítészet).