Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Mináry József: Mérnökszemmel az első gőzmozdonyokról

7. ábra. Richard Trevithick A próbajáratok Camborne utcáin folytak, s maga Trevithick biztatására járókelők is részt vehettek a nagy utazásban az első gőzkocsin. Akárcsak Cugnot gőzkocsija, Trevithické is gőzhiánnyal küzdött, de mondják, hogy tekintélyes súlya ellenére (üresen is több mint egy tonna volt) 5—9 mérföld, azaz 8—15 kilométer óránkénti sebességgel közlekedett. Trevithicknek ebben a vállalkozásában tőkés társa unokatestvére, Andrew Vivian volt. 1802-ben mindketten Londonba mentek, hogy a gőzkocsira szaba­dalmat nyerjenek, annál is inkább, mert Trevithick feljegyzései szerint az első gőzkocsi 'elkészítése tekintélyes költségekkel járt, és Vivian szerette volna minél előbb viszontlátni a befektetett tőkét. A szabadalmat megkapták, és nem­sokára elkészült az újabb gőzkocsi, amelyet egykorú megállapítás szerint „sok tekintetben célszerűbb szerkezettel" láttak el. 1803-ban Trevithick elvitte Lon­donba a gőzkocsit. Abban reménykedett, hogy ha nem is találja meg szeren­cséjéét, de talán a kereskedő világ felfigyel az új jármű alkalmazásának nagy lehetőségeire. Az ünnepélyes bemutatón a Royal Society elnöke, Davies Gilbert és a híres Humphry Davy (a biztonsági bányalámpa feltalálója) fogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom