Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Mendele Ferenc–Németh B. Ferenc: A kiskunhalasi műemlék-szélmalom helyreállítása

a fiókgerendák csak a vályogfalra támaszkodnak. A mestergerendákat és a sebeskereket tartó tölgyfagerendát nem kellett kicserélni, a többi nagyrészt új fenyőgerenda. A lisztespadon — az utólagosan épített vályogfal elbontása és a szecska tárolására épített falazott gödör betemetése után —a párnafára fektetett hajópadlót kijavítottuk. A kőpadon, a sebeskerékpadon és a nagykerékpadon a pallókból készült padló teljesen hiányzott, pótolni kellett. A négy szintet össze­kötő falépcső is a helyreállítás során készült. A malombelső sártapasztása nagyrészt hiányzott és a megmaradt vakolat is a többszöri átázás következtében feltáskásodott. Az új tapasztást — szin­tenként 25 cm magas téglapiros lábazatfestéssel — fehérre meszeltük. 1960 óta a nyugati bejárati ajtót és az ablakszárnyak jórészét is — néhol a gerendatökokkal együtt — kibontották. A hiányzó nyílászáró szerkezeteket eredeti kiképzéssel pótoltuk. A gerendatokokat akácfából készítettük, az ablak­szárnyak ún. fix üvegezésűek, a vízszintes zsalulemezekkel borított ajtólap ko­vácsoltvas szögekkel díszített stb. A földszinti ablakoknál az utólagos tégla­befalazások kibontása után a vasrácsot (szalagrácsot) is kijavítottuk. Az ablakok, ajtók farészeit csónaklakkal vontuk be, a vasalásokat, ablakrácsokat — rozsda­mentesítés után — csontfeketére mázoltuk. A. fordítható tetőszerkezet javítása A malom szélirányba fordítható tetőszerkezete — a hiányos zsindelyfedés ellenére — viszonylag jó állapotban volt. Egy-két korhadt szarufát cseréltünk csak ki és fenyőfazsindelyből új fedést készítettünk, a tetőcsúcsban császárfára erősített bádogdísszel. A tető homlokoldalán, fürfalán — ahol a vitorlatengely a tetőtérbe hatol — a deszkaborítás teljesen új. A 70 cm széles falkoronára fekte­tett koszorúgerenda (sárráma, sárgerenda) — és alatta a talpfákkal — s az ezen fordítható csúszóráma kisebb kiigazítással változatlan maradt. Megtartottuk a régi külsőrámafát is. A több darabból készített sárráma elmozdult darabjait és a sugarasan elhelyezett talpfákat a falkorona téglaburkolatának szakaszos javí­tásánál eredeti helyükön rögzítettük. (A koszorúgerenda és a vaspánttal össze­fogott külsőráma alatt ugyanis a köpenyfal annyira ki romlott, hogy 35 cm ma­gasan szakaszosan átraktuk a téglafalat.) A sárrámába fecskefarkú csapolással befogott, félhenger alakú papucsokat is csak igazítanunk kellett. A keményfa papucsokon csúszó, a tető és a szélvitorla elfordítását biztosító csúszóráma két részből áll. A facsapokkal és faszögekkel összeerősített ráma alsó része gyertyán­fából —, a felső bükkfából faragott. A gyertyán- és a bükkgerendákat feles át­fedéssel toldják és rögzítik egymáshoz. A csúszórámára támaszkodnak a tetőt és a szélvitorlát, valamint a vitorla­tengelyttartó gerendák, a görbeqerendák. (Az egyik görbegerenda korhadt szaka­szát —• a homlokdeszkázásnál — lapolással meg kellett erősítenünk.) A két görbe­gerendára fekszik fel középen a mittligerenda (közéogerenda). A középen toldott mittligerenda a vitorlák síkjával párhuzamos és a köralakú csúszórámát átlósan felezi. A mittligerenda kétoldalt 2,20 m-rel túlnyúlik a falsíkon és ehhez a túl­nyúló szakaszhoz erősítik a földig lenyúló két karfát, szárnyfát. <A mittligerenda és a két karfa egy egyenlőszárú háromszöget alkot.) A karfák két-két akác­gerendából készültek és a toldáshoz erősített huzallal a görbegerendák hátsó végéhez kötik ki őket. A két karfa alul a középszárfát fogja közre. A közép­szárfa az újonnan készített ereszdeszkázatnál a fargerendához csatlakozik. (A far­gerenda a görbegerendákat köti össze, tengelye pedig merőleges a bálványfa tengelyére.) A középszárfa alsó vége elkorhadt, ezért vaspántokkal összefogott

Next

/
Oldalképek
Tartalom