Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Kiszely Gyula: Az első magyarországi hengermű

4 sarokpillér és két rövidebb, deszkával borított fal. A frisselő kéményeket azért kell lebontani, mert ezek lángpest céljaira nem alkalmasak és túlságosan értékes helyen állnak. A víztartály, valamint az alsó és felső vízvezető csatornák annyira elromlottak, hogy tartósságukra egyáltalán nem lehetett számítani és újak épí­tését kellett fontolóra venni. A felállítandó vízikerekek egyike a felsőbb rendelet értelmében középen­csapó begyes kerék lesz, a másik pedig közönséges felülcsapó kerék, hogy látni lehessen, melyik fajta kerék a legalkalmasabb meglehetősen kevés felülcsapó vízhez. Az ácsolatot az egykori frisselő tűzhöz tartozó szénkamrában kell elhe­lyezni s ez elég nagy arra, hogy az edzőfülke, a tisztítóhelyiség és a pajta az ácso­lat mellett elférjen. Az épület 40 láb hosszú és 28 láb széles és csak arra van szükség, hogy az oldalfalakat a már fennálló falazott pillérek között és a különböző helyiségeket kőfalakkal vegyék körül s a tetőt a gőzfejlődésre való tekintettel az ácsolatnál 4 lábbal emeljék. Minthogy az ácsolat egy különálló építmény, annak rajza és költségvetése mielőbb el fog készülni. Az 1. sz. lapon látható rajz a vízvezeték felszínét mutatja be, mely a vízi­kerekek felett van. A kerekek feletti vízfelület növelése azért szükséges, hogy bizonyos tekintetben egy víztároló medence, vagy tó jöhessen létre, mely ala­csony vízállásnál legalább valamivel több vizet vesz fel, hogy az üzemet működ­tetni lehessen. A tó felülete 970 quadrátöl és ha 3 láb magas víz áll benne, akkor 2970 köb láb hajtó, vagy felülcsapó vizet tartalmaz. Ez a tulajdonképpeni víz­medence, — miként a 3. alatti szelvény metszeten látható, — hosszában 6 sor pillérrel és bolthajtással van aláfalazva, hogy egyrészt nagymennyiségű fát le­hessen megtakarítani, főleg pedig azért, hogy az egész berendezés tartósabb legyen, mert a fa annyira ki van téve az állandó korhadásnak és rothadásnak. A vízikerekeket is minden oldalról befedik, így nem kell attól tartani, hogy egé­szen befagy. 2. sz. alatt látható az alsó vízvezető csatornának, a felállítandó 4 pár henger hajtóművéhez tartozó vízikerekeknek, a kohóépületnek, a két lángpestnek és a hozzájuk tartozó kéménynek alaprajza, melyek az épület bejárati ajtaja fölött nyernek elhelyezést, helymegtakarítás céljából. A rajzon pontozással feltüntetett régi frisselőkémények lebontásra kerülnek és a belőlük kikerülő építőköveket az új kéményhez lehet felhasználni. A vízi­kerék tengelyek fából készülnek, vasabronccsal borítva, azok a tengelyek pedig, melyeken a hajtókerekék vannak s melyek a hengereket mozgásba hozzák, ön­töttvasból valók, az összes vas súlya az A) alatti előirányzatból tűnik ki. A 3. sz. alatti rajzon láthatók a szelvénymetszetek a hengermű hossza és szélessége szerint, rajta a hajtó mű, az épület fél homlokzata, a bejárati ajtó felett a kémény és egy szelvény, szélességben a hengerművek, a hajtó, lendítő és vízikerekek a vízmű falazatával. 4. sz. alatt látható a lemezek izzítására szolgáló pest alaprajza, kereszt- és oldalmetszete. Ha ezt a fajta kemencét az itteni tüzelőanyaggal nem lehet eléggé 4 Statny slovensky ustredny archív — Banské oddelenie, Banská Stiavnica (Sel­mecbányái Szlovák Állami Központi Bányászati Levéltár) Rajztár: Eb No. 18'. Zu denen Zeichnungen von den erbauenden Blech Walz Werke in Rohnitz. Litt. A.: 2. Grundriss des anzulegenden Walz Werkes zu Rohnitz.; 3. Profilriss des anzulegenden Walz Werkes zu Rohnitz.; 4. Zeichnung eines Warm Ofens zu Blechen. — Köszönet­tel tartozom Vozár Jozef úrnak, a Selmecbányái Levéltár igazgatójának, aki engedé­lyével és a rajzok lefényképeztetésével lehetővé tette, hogy ezek az értékes dokumen­tumok közkinccsé válhattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom