Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Kiszely Gyula: Az első magyarországi hengermű

KISZELY GYULA AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI HENGERMŰ A magyar szakirodalomban 1959-ig úgy tudták, hogy „az első nagyobbszabású lemezhengerművet" 1833-ban Svábolkán, a felsőgarami Coburg-féle vasgyárban állították fel és ez volt az első magyarországi hengermű, mely a hámorok farkalapácsait felváltotta, illetve kiegészítette.

1 1959 tavaszán, midőn a magyar vaskohászat történetének kutatását végeztem a Selmecbányái Szlovák Állami Központi Bányászati Levéltárban (Statny slovensky ustredni arehiv — Banské oddelenie, Banska Stiavnica), a rajztár átnézése alkalmával „EB No. 18." szám alatt a rendezetlen és még nem kutatott anyagban értékes irat- és rajzdokumentációt találtam, mely a rónici (Rohnitz, Hronec) kincstári vasgyár 1813. április 19-i lemezhengermű tervét tartalmazza, s címe a következő: „Zu dennen Zeichnungen von den zu erbauenden Blech Walzwerke in Rohnitz: Iitt. A."

2 Rónic a 19. században Magyarország egyik legjelentékenyebb kincstári vasműve volt, amely nagyolvasztókból, öntödékből, frisstüzekből és hámorokból állt. Egy 1765-ben készült rajzon, amely a rónici települést ábrázolja, a nagyolvasztó és a hámor pontos helye megállapítható.

3 A német nyelvű magyarázat fordítása a következő:

4 „Magyarázatok a Rónicon építendő lemezhengermű tervrajzához. A betű." A felépítendő és már építés alatt álló rónici lemezhengermű a rónici nagyolvasztó alatt Pod Hrb nevű helyen egy régi frisselő tűz épületében a már üzemben levő fúró- és esztergályozó gép mellett lesz felállítva; méretei: 82 láb hosszú és 40 láb széles. Ebből a régi épületből azonban nem marad meg más, mint a 1 Edvi Illés Aladár, A magyar vaskőbányászat és vaskohászat ismertetése különös tekintettel az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon résztvevő vállalatokra. (Bp., 1900) 15. Edvi Illés Aladár ezt a megállapítását Herm. Ign. Bidermann: Das Eisenhütten-Gewerbe in Ungarn c. munkájából merítette, amely a Coburg herceg Svábolkai lemezhengerművét említi, mint a legelsőt Magyarországon. Ezt a közlést egyéb adatok híján a többi szakírók is kritika nélkül átvették. 2 A rajzot először Paulinyi Ákos (Pozsony) hozta nyilvánossági a, akinek szerző hívta fel a figyelmét erre és egyéb Selmecbányái kohászati rajzra. (Lásd MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei XXVIII. 1—4. sz. 153—155. Ebben a közleményben csak a rajzok szerepelnek, de a rajzok 1813-ból származó írásos magyarázatát csak szöveg közben, egészen kivonatosan ismerteti.) E helyen a teljes dokumentációt közöljük, mint forrásközleményt. 3 A képet 1959-ben a Svermové Zeleziarne R. P. Podbrezová gyár igazgatója, Supka Vladimir bocsátotta rendelkezésemre, akinek ezúttal mondok köszönetet szívességéért. 13* 195