Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Nagybákay Péter: Munkaeszközábrázolások magyarországi céhjelvényeken

azokat maguk is készítették, vagy legalábbis köszörülték. A céhrendszer fennállásának ideje alatt működő borbélyok egyúttal seborvosok is voltak (chirurgi).

34 • Ez jelvényükből is világosam kiderül. A rimaszombati borbélycéh XVII. században készült, magyar körirata pecsétjének

35 közepén két érdekes — ma már szinte teljesen ismeretlen — szerszám képe látható, egymással keresztbe fektetve: két érvágóvas (Aderlassfliete, moschetta). Az érvágás ugyanis hosszú évszázadokon keresztül az egyik legkedveltebb és elterjedtebb gyógymód volt, amelyet a borbélyok alkalmaztak. Magát az érvágás jelenetét is megörökítették a komáromi borbélyok 1638-ban

36 és a győriek 1670-ben

37 készült magyar köriratú céh24. ábra. 25. ábra. Rimaszombati borbélycéh Lőcsei tűgyártócéh pecsétje 1644. pecsétje XVII. sz. pecsétjén. A rimaszombati pecséten (25. ábra) látható érvágóvas alkalmazása a népies állatgyógyászatban maradt fenn napjainkig. Ezt az érvágóvasat pattintónak hívják és ezzel vágnak eret a jószágon, ha azt „a vér bántja".

38 A pecséten ezenkívül még két -borotva és egy foghúzófogó rajzolata is látható, valószínűleg két fog között. Agyagipar Végezetül az agyagipar, a fazekasság legjellegzetesebb munkaeszközeit mutatjuk be. A fazekasok (figuli, Hafner, Töpfer) legfontosabb termelőberendezése 34 A borbélyok seborvosi tevékenységére és eszközeire nézve lásd: Wehrli, G. A., Die Bader, Barbiere und Wundärzte im alten Zürich. Mitteilungen der Antiquarischen Gesellschaft in Zürich. XXX (1927) Heft. 3. — Magyary-Kossa Gyula, Magyar orvosi emlékek. III. (Bp., 1931) 435. 35 Pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban, lsz. Kiss F. typ. 11. 36 Rath György, Az iparművészet könyve. I. (Bp., 1902) 29. 37 Magyary-Kossa i. m. 260. 38 Győrffy István—Visky Károly, A magyarság néprajza. II. Tárgyi néprajz. (Bp., é. n.) 111.