Technikatörténeti szemle 4. (1967)
KÖZLEMÉNYEK - Nagybákay Péter: Munkaeszközábrázolások magyarországi céhjelvényeken
egy hosszabb és rövidebb szárú saru és egy kaptafa látható, a pajzs felső szögletéből pedig a csizmadiamesterséghez szükséges „lábszíj" csüng le" 17 (13. ábra). A mesterség két jellegzetes szerszámát, a bicskiát és a mustát, ezenkívül egy fanyelű görbekést, a murikapadon egy csizmát ábrázol a szántói csizmadiamesterek 1752-ben készült zöld, ólommázas, barokkmintás kétfüiű korsója. 18 Ezenkívül egy másik jellegzetes csizmadiaszerszám is megjelenik rajta a görbekés mellett, az ún. visszáló, i0 másnéven sodróvas, amely tulajdonképpen több fonal összesodrására szolgáló orsó (14. ábra). A faipar egyik legismertebb mestersége az asztalosoké (mensarii). A debreceni asztalgyártók 1621. évi, 20 magyar és a marosvásárhelyi mesterek 1615. évi 21 •-~33 latin köriratú pecsétje megörökítette a XVI. században használt gyalu- és derékszög képét. A debreceniekén ezenkívül még párhuzammérő (vonómérő) és egy szekeroeféle szerszám vagy talán satu is látható. A vásárhelyiekén körző (cirkálom) szerepel. Mindkét pecsét dekoratív összeállításban mutatja be az asztalosipar pregnáns szerszámait. A vásárhelyi összeállítás már a későbbi idők szokásos emblémájának előképe (15. és 16. ábra). A másik ősi faipari mesterség a kádároké (bodnár vagy pintér, vietori). A hordókat és kádakat gyártó kádármestérek szerszámai közül a hatalmas, íves kádárfakörző, az egyenes nyelű, egyoldalas kádárbárd, a keményfa sulyok vagy botóka (Keule, Schlägel) és az ugyancsak keményfából készült, ék alakú hajtója 17 Mihalik József, A korponai csizmadia czéh pecsétlője 1631-ből. AÉ (1892) 288. A pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban van, lsz. 45/1892. 18 Céhkorsó a Néprajzi Múzeumban, lsz. 142—159. 19 Szinnyei Jótsef, Magyar tájszótár. (Bp., 1897—1901;) 20 Pecsétnyomó a debreceni Déri Múzeumban. 21 Pecsétnyomó a Magyar Nemzeti Múzeumban, lsz. 28/1882. 1. Faipar 15. ábra. Debreceni asztalgyártócéh pecsétje 1621. 16. ábra: Marosvásárhelyi asztaloscéh pecsétje 1615.
