Technikatörténeti szemle 4. (1967)
KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966)
gépként szerepelt. Bár e gépről nem állnak rendelkezésre adatok, ismeretes, hogy terveit teljesen kidolgozták, sőt kísérleti alkatrészei is elkészültek (pl. a különleges, szekrényes főtartórendszer). Ezt bizonyítja az is, hogy a WM-gyár gyártmányait bemutató (elpusztult) vitrinben a régi budapesti Közlekedési Múzeumban is kiállították modelljét. Általános elrendezését tekintve alsószárnyú, két WM Sport—III. motorral ellátott, trapéztfelületekkel kialakított, áramvonalas gép volt. Futóműveit a motorburkolatból kiinduló áramvonalazásba süllyesztették és a szárnytörzs-átmenetet gondosan lekerekítették. Pontos adatok hiányában az említett WM vitrinben szereplő modellről, a motornak megfelelő léptékben visszakövetkeztetett főméretek a következők: Becsült fesztávolság: 16,2 m, hossz: 13 m, magasság: 3,8 m. WM—16 „Budapest" felderítőbombázó. Ez a gép a WM gyárban gyártott Fokker C—VE típusú gépek továbbfejlesztéséből származott és terveit Halász Andor főkonstruktőr irányításával alakították ki. Két változata vált ismeretessé: a WM—16—A, amely Gnome Rhone Mistral K—9 550 LEHS, 9 hengeres csillagmotorral készült és a WM—16 B, amelybe már a WM—14 motor került beépítésre, 860 LE-vel. Az eredeti Fokker C—VE nálunk gyártott változatában még 420 LE-s Jupiter motorokat építettek. A WM—16 típusokat tehát úgy fejlesztették ki, hogy a C—VE gépeket megerősítették az erősebb motorokhoz. Így a C—VE vászonborítású törzsét furnírborításúvá konstruálták át, megerősített motorággyal. A K—9 motort Townend, a K—14-et pedig NACA gyűrűvel burkolták. Ezenkívül megerősítették a szárnyszerkezetet és futóművet, amely főtámasztóit a felső szárny főtartójához kötötték mint egyes C—VE gépeken is. A WM—16 gépek 1933-ban készültek el és két gép jelzését tudjuk: HA—SAA és HA—SAB. A WM—16 gépek még 1938-ban is szolgálatban voltak és a magyar légierőnél F 100 és B—200 kezdetű jelzéssel szerepeltek. Ugyanebbe a jelzéscsoportba sorolták ebben az időben már a két WM—16—A gépet is, melyek közül az egyik a B—207 jelzést viselte. A WM—16^A gépek adatai: f: lö,3 m, h: 9,75 m, m: 3,6 m, F: 39,3 m 2 , Gr: 2600 kg, S: 280 km/ó, Slesz: 90 km/ó. A WM—16—B méretadatai ezzel nagyjából megegyeznek, csak a törzs volt valamivel hosszabb és az erősebb motor beépítésével a sebesség, valamint a terhelés növekedett. A WM—17 együléses vadászrepülőgép. Az ÁVIS típusok születésével egyidőben, 1934 táján a WM-gyár is foglalkozott hazai gyártású vadászrepülőgép típus kialakításával. Az akkor új K—14 motorhoz Halász Andor két sárkányt tervezett. A WM—17 gépről közelebbi adatok jelenleg nem ismeretesek, csak annyit tudunk, hogy kétfedelű, merevített gép volt, s csak tervei készültek el. A WM—18 együléses vadászrepülőgép. Halász Andor tervei szerint készült el. A gyár kiállította a már említett Közlekedési Múzeum vitrinben. Szépen áramvonalazott, tömzsi gép volt, amelynek felső szárnyai sirálykiképzéssel közvetlenül a törzshöz csatlakoztak, hogy a pilótának jó kilátást biztosítsanak. Futóműve áramvonalasan burkoltan, egy-egy áramvonalazott tartóval csatlakozott a törzsszerkezetbe. A gép szárnyszerkezetén már Samu Béla, későbbi vezető konstruktőr is dolgozott és az új csőfőtartóval készült, amelyek a törzshöz csatlakozásnál meghajlítottak. A WM—18 fényképről visszamért tájékoztató adatai a következők voltak: F: 9;,8 m, h: 8 m, m: 3,7 m, motor: WM—K—14. Konstrukciós éve 1936.
