Technikatörténeti szemle 4. (1967)

KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966)

h: 7,4 m, m: 2,55 m, F: 25 m

2

, G/F: 33,7 kg/m

2

, Gü: 590 kg, Gr max.: 840 kg. Jelzések: H—MHUA-tól H—MHUU-ig. Lóczy Sándor „Hungária II." kétüléses iskolarepülőgépe a Hungária L-hez hasonlít, a szárnyak egymástóli távolsága azonban valamivel nagyobb. Adatai: f: 10,3 m, h: 6,9 m, m: 2,8 m, F: 26 m

2

, G/F: 30 kg/m

2

, S: 140 km/ó, Gü: 547 kg, Gr: 797 kg. Jelzések: H—MHOA—H—MHOP-ig Lóczy Sándor „Hungária III." kétüléses iskolarepülőgépe kísérleti továbbfejlesztés volt a Hungária L-nek megfelelő jellemzőkkel, de légcsavarkúppal, Townend gyűrűvel a motor körül és osztott, nem átmenő tengelyű futóművel. Adatai: f: 10,5 m, h: 7,74 m, m: 2,5 m, F: 25 m

2

, G/F: 35 kg/m

2

, S: 165 km/ó, Gü: 595 kg, Gr: 845 kg. Lóczy Sándor „Hungária IV." típusú kétüléses iskolarepülőgépe megegyezik a Hungária II. típusú repülőgéppel, de szerelvények beépítése folytán üres súlya 582 kg-ra, repülősúlya pedig 817 kg-ra növekedett. Ezen kívül a Hungária IV.-tői kezdve a későbbi típusok vízszintes vezérsíkjai lekerekített alakúakká váltak. Lóczy Sándor „Hungária V." típusú kétüléses iskolarepülőgépe megegyezik a Hungária II. típussal, csak más felszereléssel és szerkezeti korszerűsítésekkel készült. Ez a típus még 1938-ban is használatban volt az akkori légierőknél. Jelzése: H—íMHAU-iig, majd később K—001-től K—012-ig. 1932-ben a Légügyi Hivatal megrendelésére a sóstói üzem magyar konstrukciójú vadász iskolagép gyártását kezdte meg. A gép konstrukcióit a Budapesti Műegyetemen készítették Anderlik Előd prof. irányításával, Varga László és Liszt István gépészmérnökök közreműködésével. Ez a konstrukciós közösség az ÁVIS típus jelzést használta. ÁVIS I. Együléses vadász iskolagép 420 LE-s Gnome-Rhone Jupiter motorral. A gép merevített kétfedelű elrendezésű, teljesen acélcső szerkezettel, vászonborítással. Futóműve osztott, áramvonalazott, burkolatú. A törzs megfelelő vonalvezetését nagyméretű légcsavarkúp adta meg. Felületei párhuzamosak, lekerekítés nélkül. Csűrőkormány a felső szárnyfelületeken. A két szárny N támaszokkal jól áramvonalazottan kimerevítve. Az ÁVIS I, adatai: f: 9 m, f: (alsó) 7,5 m, h: 7,5 m, F: 21,2 m

2

, Gr: 1480 kg, maximális sebesség: 280 km/ó. A gépet a sóstói üzemben, annak szakmérnök gárdájának közreműködésével építették, akik közül Fridrik Dezső fém-műhelyvezető gépészmérnök és Hehs Ákos gépészmérnök munkáját kell kiemelni. Mivel a gép az akkor még titkos légierő állományához tartozott, lajstromjel nélkül repült Sóstón, majd a szombathelyi Repülőiskola kötelékében. ÁVIS II. együléses vadász iskolarepülőgép az ÁVIS I. gép továbbfejlesztése, lekerekített felületekkel és szerkezeti továbbfejlesztésekkel. Ez volt a Sóstón gyártott 100. repülőgép. Jelzése: HA—ARB. ÁVIS III. vadásziskolagép, az ÁVIS széria legutolsó ismert változata faszerkezetű szárnnyal épült, amelyről a következő részletek ismeretesek: a szárnyfőtartó szekrényes megoldású, amerikai ezüstfenyő övekkel, réteges nyírfalemez gerincekkel. A szárnybordák kőrisfából, réteges nyírfalemezzel készültek. A szárnyak az első és hátsó főtartó között, a nyomott oldalakon nyírfalemezekkel voltak borítva. A szárny orrborítása az első főtartóig a bordákkal párhuzamos szálirányú nyírfalemez, az egész szárnyfelület borítása könnyű impregnált lenvászon volt. Erről a gépről sem állnak pontos adatok rendelkezésre, de szemtanúk állítása szerint szépen áramvonalazott, gondosan lekerekített formájú volt, valószínűleg már K 9 típusú WM motorral.