Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

Ferenc találmányának mondja, ennek igazolására azonban nem találunk adatokat.

8 A Telekor Mihály Dénes rezgőtükrös távolbalátó készülékének, a Telehornak végleges formáját 1923 januárjában bejelentett szabadalmában

0 találjuk meg. (Ezt a megoldást korszerűsíti később néhány társszerzővel 1930-ban.

10

) A szinkronizálás problémájával kapcsolatban már 1919-ből ismeretes két szabadalma

11 s ugyanakkor a Telehor rezgőtükrös rendszerén kívül még két másik rendszerrel is végzett kísérleteket.

12 Televíziós készülékek gyártására részvénytársaságot akar alapítani GENIUS RT. néven. A műsorszóró adások azonban ekkor hazánkban még kísérleti stádiumban voltak, és a posta sem mutatott különösebb érdeklődést a mozgóképátvitel iránt, ezért a vállalkozás eleve sikertelennek indult. Végül 1925-ben Mihály Dénes Németországba ment, ahol a posta nagyobb arányú támogatásával éppen híradástechnikával foglalkozó fizikusokat és mérnököket kerestek. Nem tudjuk pontosan, mikor alakult a TELEHOR A. G., de ismeretes, hogy a vállalat nevén szereplő első szabadalmi bejelentés 1929 decemberéből való, s a Das Fernsehen c. folyóirat képriportja szerint 1930-ban a berlini rádiókiállításon már jelentős helyet foglalt el a vállalat. Mihály Dénes a magyar állampolgárságot élete végéig megtartotta és rendszeresen haza is látogatott 1940-ig, édesanyja haláláig. 1928. június 16-án pl. a Magyar Mérnök és Építész Egylet meghívására előadást tartott, ,,Az elektromos távolbalátás" címmel. Külföldi sikerei után is bármikor kész lett volna hazatérni, ha katedrát biztosítanak számára a Budapesti Műszaki Egyetemen. Itthon azonban a rádióteahnikának akkor még tanszéke sem volt, a rádiótechnikát afféle melléktantárgyként kezelték, s a hallgatóság nem is az egyetemen, hanem inkább a Műegyetemi Rádió Club könyvtárszobájában, autodidakta módszerekkel szerezte meg a korszerű ismereteket. A hazai szaklapok Mihály Dénes televízió-vevőiből a cége által gyártott Nipkow-tárcsás készülékeket ismertetik általában a húszas évek végén. Minthogy a Német Birodalmi Posta ezidőtájt a Berlin-Witzleben-i televízió-adón 7875 kc/sec sávszélességgel, percenként 12,5 képváltásos műsort sugároz (főleg mozifilmeket), ezért a feltaláló is ehhez alkalmazkodott a legegyszerűbb Nipkowtárcsás vevővel. Ennek még különben az volt az előnye, hogy építő-kitt formájában is forgalomba kerülhetett, így az amatőrök házilag összeállíthatták az adott alkatrészekből. Mihály úgy javított a Nipkow-tárcsán, hogy a régebbi körlyukak helyett trapéz alakú lyukakat alkalmazott, s így eltűntek a képbontáskor jelentkező 8 Babits Viktor dr. egyetemi magántanár, aki a televíziós technika korabeli fejlődéséről több beszámolót írt, „A távolbalátás technikája" c. könyvében említi az 1932-ben elhunyt Wittmann Ferenc dr.-t. Wittmann találmányának nyomát azonban nem találtuk az 1915—1932 között bejelentett magyar szabadalmakban. Mihály Dénes, aki könyveiben pontosan ismerteti elődei munkáját, aligha hagyta volna említés nélkül Wittmann nevét, ha oszcillográfja ismert lett volna előtte. 9 85404. sz. 10 Magyar bejelentés száma: 104 134. sz. A szerzőtársak között találjuk dr. Kutassy Ágoston londoni mérnököt is. 11 81886. sz. és 86189. sz. 12 Ezeknek az előkísérleteknek során találkozott a szeléncellák tehetetlenségével és későbbi kísérleteit már ezeknek a módosítása után folytatta.