Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

Sokirányú érdeklődés, különféle szabadalmak Mihály Dénes sokoldalú feltalálói tevékenységéről szabadalmai nyomán is képet kaphatunk. Legelső bejelentései között még számos ötlet szerepel, amely nem kapcsolódik a televízió-technikához. Ilyen volt olajozóberendezése dugattyús erőgépek számára (73301. sz.), elektromos önindítója gázmotorokhoz (78074. sz.), önműködő „vonatbefolyásoló készüléke" (78072. és 80512. sz.), egy érdekes megoldású univerzális csavarkulcsa (80512. sz.) stb. A hangosfilm területén egyik legjelentősebb találmánya az 1918-ban bejelentett Projectophon volt, amelyre 1922 októberében kapott szabadalmat, s elve azóta a gyakorlatban is elterjedt. A feltaláló sokoldalúságára jellemző, hogy vetítőgép-értékesítő irodát állított fel Londonban, s amíg Berlinben az AEG tanácsadó mérnöke volt, egyúttal a londoni Television Company-nál betöltött elnöki tisztsége mellett egy vegyészeti gyár főmérnökéként is dolgozott.

2 A rokonszakmák területéről érdekesebb bejelentései még: „Újítás fotofonográfokon", „Sztereoszkópikus mozgófényképek és felvevő készülék azoknak előállítására", „Természetes színű mozgófényképek és eljárás azok előállítására" és a „Többszörös telefon".

3 A televízió tárgyköréből legelső bejelentése 1917 augusztusából származik egy hengeres képbontó, illetve összerakó dobról.

4 Hasonló képbontó eszközről könyvében is említést tesz Nisoo nevével kapcsolatban, így valószínű, hogy ez a találmány annak egyik javított változata volt.

5 Nem tudjuk, hogy ezt a nehezen gyártható eszközt egy kísérleten túlmenően gyakorlatilag is használatba vette-e a feltaláló. Annyi bizonyos, hogy Nisco alapszabadalmainak megvásárlásával az amerikai C. F. JENKINS hozott forgalomba ilyen képösszerakási elven működő vevőkészülékeket a húszas évek végén, Mihály Dénes berlini vállalata, a TELEHOR A. G. viszont Nipkow-tárcsás vevőket gyártott a feltaláló 102513. sz. magyar bejelentése szerint módosított változatban.

6 A mérsékelt fényerejű Nipkow-tárcsás vevőkészülékek mellett Németországban már forgalomban voltak a kitűnő fényerejű rezgőtükrös készülékek is. Ezekkel kapcsolatban Mihály szabadalmi bejelentései 1919-ből származnak: „Oszcillográfok alkalmazása képnek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékekhez, különösen távolbalátókhoz" (82473. sz.) és „Újítások oszcillográfokon" (82684. sz.). Ezekben a szabadalmakban a Szczepanik-féle magyar szabadalomra

7 és a Blondell-féle tűs oszcillográfokra találunk utalást, ami azért érdekes, mert Babits Viktor 1947-ben megjelent könyvében a húros oszcillográfot Wlttmann 2 Lásd a Pesti Napló 1932. jan. 6-i számának Népszerű tudományos és technikai napló c. mellékletében a „Gyorsfilmről, mágnesfilmről és a televízió legújabb eredményeiről beszél Budapesten Mihály Dénes" c. riportot. 3 Üjítás fotofonográfokon (86531. sz. Bej.: 1921 május). Sztereoszkópikus mozgófényképek... (83537. sz. Bej.: 1921 szept.). Természetes színű mozgófényképek... (83538. sz. Bej.: 1921 szept). Többszörös telefon (94055. sz. Bej.: 1926. szept.). 4 A szabadalmat 1934-ben adták ki rá (82405. sz.). 5 Nisconak csak egy 1923-ban bejelentett francia szabadalmáról van némi adatunk (589425. sz.), de megtekintésére nem volt lehetőség, mert az OMK DK Szabadalomtárában az ilyen régi külföldi szabadalmi leírások nem találhatók meg. 6 A német postai szervek ezt a tárcsát szabványosították. 7 Szczepanik szabadalmának száma: 13538.