Technikatörténeti szemle 3. (1964)

SZEMLE - Vajda Pál: A magyar hídépítés (Kiss László)

szerkezetű hidak feltalálójának. A ténylegesen megépült magyarországi vashidakról, valamint épitóiröl nyújtott technikatörténeti értékelésen keresztül jutunk el a Lánchíd történetéig, amiről a szerző több hangulatos régi metszet bemutatásával tájékoztatja olvasóit. A mult század közepe óta épült jelentősebb hídjaink között foglalkozik a mü az 1857-58-ban - a kontinensen először - pneumatikus alapozással épült szegedi kétvágányú vasúti hiddal. Vázolja a Margit - hid.az Erzsébet-hid, a dunai vasúti hidak és sok más századeleji acélhíd müszaktörténeti szempontból jelentősebb adatait. Mozaikszerűen bontakoznak ki belőlük a korszak kimagasló hidépitő mérnökeinek: Feketeházy János-nak, Kherndl Antal-nak, a grafosztatika világhírű művelőjének, Gállik Istvánnak és sok más neves magyar hídépítőnek érdemei, amelyek révén a korszakbeli magyar hidépitészet nemzetközileg elismert tekintélyre tett szert. Az első világháborút követő évtizedek hidépitő tevékenységéről - többek között - a Kossalka János tervei szerint 1928-30-ban épült dunaföldvári Duna -hid , az 1939-40-ben Álgyay Hubert Pál tervei szerint épült Petőfi hid, majd a Perényi Miklós tervei szerint Balatonszemesen készült első magyar hegesztett szerkezetű vasúti felüljáró, továbbá a Vásárosnaményben Tantó Pál ésHilvert Elek tervei szerint épült legnagyobb magyar hidszerkezetü Tisza-hid, végül a Széchy Károly vezetésével tervezett óbudai Árpád-hid révén kapunk képet. A v a s b e t on - h id s z e r k e z e t e k történeti fejlődését a Kovács Sebestyén Aladár ésPóka R e z s 6 tervei szerint 1907-8-ban készült G a r a mhid, a Ziellnszky Szilárd által tervezett sinaki viadukt, a Michailich Győző által tervezett temesvári Béga-csatorna hid, mint az első, szerkezeti megoldásukban technikatörténeti jelentőségű vasbetonszerkezetek szemléltetik . A második világháború súlyos hidpusztitásait adatokkal Ismertetve, vázolja végül a mű az újjáépítés korszakának szinte példátlan eredményeit. Ezeken keresztül képet kapunk a korszerű hídépítési technika új szerkezeti és technikai megoldásairól, módszereiről is. A budapesti és vidéki hidak ujjáépitői között elsőként Széchy Károly tevékenységéről, tudományos munkásságáról, számos, külföldön is megjelent mü-