Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon

szer" gazdaságilag és műszakilag még hiányos. Szükségesnek látta azonban, hogy a vállalat vasköveit megvizsgálják és megállapítsák, alkalmas-e a bessemerezéshez szükséges szürke és tükörnyersvas előállítására. A Bessemer-acélgyártás kérdése a továbbiakban is foglalkoztatta Volny Józsefet. Élénk figyelemmel kisérte az osztrák Bessemer-müvek fejlődését és az ott tapasztalt nehézségeket. 1866. szeptember 23-i jelentésében irja: "legnagyobb hibája pedig ezen uj rendszernek az, hogy nemcsak igen szürke, de egyszersmind igen tiszta és Phosphortól tökéletesen mentes nyersvasat és vegyitékül egy tetemes mangán tartalmú tükörvasat kivan. Mind oly feltételek, amelyek a használható nyersvas körét igen szük méretekre szabják meg, mert vasköveink többnyire phosphor tartalmúak és mangán tartalomban szegények. " A továbbiakban azt is megállapítja, hogy az 1865-ben elrendelt ércvizsgálatok megtörténtek ugyan, azonban az eredmények nem a legmegfelelőbbek. Mindezeket az akadályokat nem azért említi, mintha a Bessemer eljárás életrevalóságát kétségbe vonná, fontosságáról meg van győződve, kijelenti, hogy "... társulatunk van hivatva ezt a Felsőmagyarországban életbe léptetni, s igy némely kitűnő felsőmagyarországi nyersvasnemeket érvényesíteni. Én igy megvagyok győződve, hogy ezen utasítást legcélszerűbben és leghasznosabban társulatunk viheti keresztül: mert nálunk ennek berendezése csak mint mellékága meglévő hengersorainknak, sokkal kisebb költségeket veend igénybe, mint egy bessemerezési gyár külön felállítása. Mig azonban a Bessemer-vas kereslete nem szaporodik, mig a termelési költség magassága versenyképességét aránylag szük körre szoritja, addig egy Bessemer-gyár felállítását nálunk hasznosnak nem tartom. " 51/ Ebből a jelentésből is kiviláglik az a nagyfokú óvatosság, mely általában véve a tőkés vasipari vállalatokra jellemző volt. A műszaki fejlődés érdekében a kísérleteket nem szívesen vállalták, inkább a már bevált és kevés kockázattal járó eljárások bevezetését szorgalmazták. Az 1867. évi párizsi világkiállításról szőlő beszámolójában Volny 1867. szeptember 25-én ismét kitért a Bessemer-eljárás elterjedésének ismertetésére. + Stájerországban az első Bessemer üzemeket (Turrach, Neuberg, Graz) 1864-ben létesítették. Eleinte valóban voltak nehézségek, de azokat rövid időn belül sikerült kiküszöbölni. Volnyt nyilván ezek a kezdeti kedvezőtlen körülmények befolyásolták.