Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Mészáros Vince: Az első vasútépítési kísérlet Magyarországon

"Szt. István napján délután 5 óra tájban ment végbe azon nagy próba, mely a vasútnak alkalmatos voltát a teherszállításokra nézve igen szembetűnő képpen bizonyitotta. Ő Tsász. kir. Fő Herczegsége, az Ország Nádora, Mária Dorothea Fő Herczeghnével, az Udvari Dámákkal, és Kamarás Urakkal, nem különben azon egész Deputátióval, mely ezen szép munkának véghezvitelében fáradozva, jelen volt. A sok ezer gyalogok, és számos urihintóban lévő nézők örömmel szemlélték ezen müvet az ő tellyes állapotjában, melyet eddig csak képzelni lehetett. Ő Fő Herczeghsége hozzátartozóival, s a Deputátióval, mellynek Előlüllője Méltós. Báró Wenckheim József Aradi Fő-Ispány Ur vala, a városi uj Kőbányánál a kocsikra alkalmazott ülésekre, magyar szinekkel ékesitett két zászló elől lobogván, felüle, és egészen a Kerepesi lineáig, egy ló által húzatva megérkeze. Itt az Uraságok leszállván, 68 granatérosok, és közgyalogosok egész tábori készülettel, és 68 töltéssel terhelve, felültek a négy kotsira, s igy vissza a kerepes! lineátől 148 mázsa teherrel, ugyan azon ló által húzattak. Itt a több kotsik ezekhez kapcsoltatván, azl -ö kotsin volt 448 mázsa, u. n. épületnek való hasábfák, négy hordó bor, tégla, 30 mázsa gyapjú, és ezen szállítást két kis paraszt ló húzta oly könynyüséggel, hogy még annyi terhet is el birhatni látszanak. Illy szerentsés kimenetel, valamint az elkészült vasútnak alkalmatos voltát világosan megbizonyította, ugy azon óhajtást is gerjesztette, hogy a kereskedésbeli terheknek szállítására hosszabb utakra kiterjedő hasonló munka készíttessék." 15/ A részvényesek hangulata azonban korántsem volt ilyen lelkes. Az a bizonytalanság, amely már a költségelőirányzatban is megmutatkozott s amelynek eredményeként a próbavasut felépitése a tervezett összegnek több mint kétszeresébe került, erősen megcsappantották a vállalkozásba vetett bizalmat; amiapes-, ti polgárság részéről már kezdetben is mérsékelt volt. Az első részvényjegyzési felhívást ugyanis 1827 tavaszán Pozsonyban bocsájtották ki, ahol 10 db-ot jegyezve József nádor járt elöl jő példával. Hatására néhány nap alatt a részvények zömét 1-2 db-os tételekben az aulikus arisztokrácia és a nagybirtokos nemesség jegyezte le. Egyetlen kiugróan magas jegyzés történt. Dietrich József báró ugyanis a jegyzés elégtelensége esetére további hozzájárulásáthelyezte kilátásba, végülis 160 db részjegyet vett át s ezzel a vállalkozás "főrészvényesévé" vált. Nagyösszegü hozzájárulását nem annyira üzleti reményei, hanem inkább az a körülmény magyarázza, hogy honositási kérelmét éppen ekörüli időpontban tárgyalta az országgyűlés s gesztusát nyilván a homo novus hazafiúi készsége bizonyításának szánhatta a hadigazdag osztrák báró.